Élet-Stílus

Az ivóvizet védjük az élőhelyekkel

A vizes élőhelyek megőrzése nem csak a természeti értékek megóvása szempontjából fontos, hanem a létfontosságú ivóvízbázisok megmentéséhez is. Február 2. a vizes élőhelyek világnapja, védelmük azonban nem csak ezen a napon fontos – figyelmeztet a WWF.

1971-ben ezen a napon írták alá Ramsarban a vizes élőhelyek megóvásáról szóló megállapodást. A Ramsari Bizottság idén arra hívja fel a figyelmet, hogy bolygónk vizes élőhelyei nem kizárólag a gazdag élővilág létét szolgálják. Számtalan olyan ország van a Földön, ahol ezek a területek szoros összefüggésben vannak a mindenki számára létfontosságú ivóvízbázisokkal. A vizes élőhelyek szennyezése és eltűnése nem csak a lakosság ivóvízellátását veszélyeztetheti, hanem az itt élő halak állapota az ezeket fogyasztó emberek egészségét is befolyásolja.

Képgaléria a a ramsari élőhelyekről (WWF)

Képgaléria a a ramsari élőhelyekről (WWF)

A WWF Magyarország évek óta dolgozik két ramsari terület, a Duna menti Gemenc és Béda-Karapancsa, megmentésén. Gemenc Közép-Kelet-Európa egyik utolsó és legnagyobb összefüggő ártéri erdejének ad otthont. A halban gazdag holtágak bőséges táplálékkal látják el a madárvilágot, melynek fontos képviselői például a gémfélék és a fekete gólyák. A Béda-Karapancsa tájegység különlegességei a ma is működő fokok és a száz évnél idősebb ligeterdők, ahol számtalan denevérfaj és több pár réti sas él.

Ezeket a ramsari területeket és a Duna menti ivóvízbázisokat is veszélyeztetik azok a tervek, melyek a Duna medrének átalakítására koncentrálnak. A beavatkozások célja, hogy teherszállítási célú hajózás biztosítására közlekedési útvonalat alakítsanak ki a folyó hazai szakaszain – még ott is, ahol a Duna medre erre alapvetően nem alkalmas.

A WWF szerint a Duna medrébe csak úgy lehet beavatkozni, hogy az a folyó és a tőle függő vizes élőhelyek jó állapotát biztosítsa. A dunai hajózás feltételei a navigációs- és vízállás-előrejelző rendszerek fejlesztésével, a kikötői és logisztikai infrastruktúra megújításával és új, modern hajóflotta kialakításával is javíthatóak. Ezek pedig nem igénylik a meder drasztikus átalakítását.

Először átfogó, alapos vizsgálat szükséges, amely az összes lehetséges fejlesztési változatot tartalmazza, majd az eredmények függvényében kell kiválasztani a környezeti és társadalmi szempontból legmegfelelőbbet – fogalmaz Márkus Ferenc, a WWF Magyarország igazgatója.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik