Ahogy minden héten, most is sorra vesszük azokat a cikkeket, melyek egy évvel ezelőtt leginkább érdekelték olvasóinkat.
szulejmán
Magyarországra gyászos évtizedeket, hazájának viszont fénykort hozott.
Több mint 10 ezren haltak meg az ütközetben, köztük maga a király is.
Buda elfoglalásával vette kezdetét a több mint 150 évig tartó török hódoltság.
A király is odaveszett a megsemmisítő vereségben.
Tomori Pál elvonult a világ elől, kolostorból hívták vissza, hogy álljon a királyi sereg élére, és ütközzön meg Nagy Szulejmán szultánnal. Ki volt Tomori Pál, és hogyan lett szerzetesből a királyi had egyik fővezére, aki életét adta az országért Mohácsnál?
Nándorfehérvár, Mohács és Buda. Szulejmán szultán 20 év alatt, három lépésben foglalta el Magyarországot, a dátum azonban minden alkalommal augusztus 29. volt.
A szultán megalázónak érezte, hogy követeit sokáig váratják Budán, így meghozta a döntést: 1521-ben Nándorfehérvár ellen indult.
A középkori Földvár falu az a viszonyítási pont, ahonnét meg lehet határozni a mohácsi csata főbb helyszíneit, az akkori környezeti adottságok pedig érthetővé teszik a magyar haditervet.
Hürrem elvesztése, külső és belső feszültségek vonták Szulejmán szultán tekintetét a Kárpát-medencére, 1566-ban utoljára. Ami a halála után történt, arról most állt össze a kép.
A Szigetvár melletti Turbék gazdag és méretéhez képest jelentős település volt, de évszázadokkal ezelőtt „nyoma veszett”.
Kik voltak a hősi halottak, hogyan éltek, honnan jöttek? Még egyesek arcát is megismerhetjük.
Magyarországot nem lehetett úgy eltaposni, mint a többi meghódított országot, ami tiszteletet váltott ki.
A mohácsi csata után a török portyázók menekültek több tízezer fős tömegén ütöttek rajta.
Szigetvár 2500 védője 150 ezer törökkel vette fel a harcot. Tudták, hogy nem élhetik túl.
Az új szultánnak végeznie kellett fiútestvéreivel és azok gyermekeivel is.
Nándorfehérvár elfoglalásával Szulejmán szultán betörte Magyarország kapuját.
Amikor Szulejmán szultán szűk öt évszázada elindította seregét, még senki nem tudta, hogy a végállomás Mohács és Buda lesz.
Január elsejétől kezdődik minden elölről.
A felszínre bukkant leleteket a tudomány félreértelmezte, a kutatás tévútra siklott, és ott is maradt: az ezredfordulón úgy tűnt, a mohácsi csatatér elveszett. Egészen mostanáig.
Halálát titkolták, testét egy fa ládában rejtegették, belső szerveit viszont itt temethették el, később fényes síremléket emeltek a teste által megszentelt földdarabra. Az igazság sokszor izgalmasabb a meséknél.
Az önálló, független magyar állam bukásának három mérföldköve Nándorfehérvár eleste, a mohácsi csata és Buda elvesztése. Mindhárom augusztus 29-én történt, nem hiába vált ez a dátum Nagy Szulejmán szerencsenapjává.
Az előrehozott választások nem csak azt döntik el, hogy végleg diktatúrává válik-e Törökország, az is kiderülhet, van-e esélye egy nőnek a török politikában, és ki a nemzet valódi ikonja: Kemal pasa vagy Szulejmán szultán.
Szakítása után éppen Janza Katát támogatja, de a második feleségével is kitűnő a kapcsolata.
