szegénység

Közel 20 millióan éheznek az országban, sokak szerint ez az elnök, Bolsonaro hibája.

Nem állunk jól ebből a szempontból az unióban.

A KSH átlagát jól kereső kevesek húzzák fel.

Csak Romániában rosszabb a helyzet.

10 év alatt 11 százalékról 37,8 százalékra nőtt a relatív szegénységi rés a 65 évnél idősebbek körében.

Az ENSZ szerint a globális helyzet aligha változik jelentősen az évtized végéig.

A kormány úgy döntött, mégsem kéri a 3300 milliárd forintnyi kedvezményes hitelt.

Az indiai hatóságok mintegy 2000 holttestet emeltek ki a Gangeszből, feltehetően a koronavírus áldozatait.

A romák helyzete különösen sokat romlott egy friss jelentés szerint.  

A Parlamentben nem tudta kérdését feltenni a kormányfőnek, ezért leírta, mit gondol a miniszterelnök puritánságáról. 

Észak-Alföld és Észak-Magyarország egyike az unió legszegényebb régióinak.

Soha nem volt a fater uzsorás – állítja annak a férfinak a lánya, akit nemrég fogtak el a rendőrök Istvándiban. Sokan vallják ugyanezt a faluban, de találkoztunk olyanokkal is, akik szerint az uzsoravád megalapozott. A reménytelen szegénységben élőknek nem érdeke, hogy kiderüljön az igazság.

Nem gondoltuk, hogy van, ahol a „a rámegy a gatyája” szó szerint értendő.

A diákokat csak az unokáiként szokta emlegetni az észak-charlestoni középiskola igazgatója.

A szociológus szerint a politikai elit felzabálja a jövőnket.

Karácsonyi adományokat vittünk sátortól lakásig, az Utcáról Lakásba! Egyesülettel, közben pedig három különböző sorsot ismertünk meg.

A pucérkodó nők szembemennek az előítéletekkel.

De a lakosság 13 százalékának annyi a pénze, hogy gond nélkül átvészelne 1-2 évet vagy még többet jövedelem nélkül.

A legrosszabb esetben 207 millióval nőhet a mélyszegénységben élők száma.

Az elmaradottabb régiókban az iskolák bezárása egyet jelent azzal, hogy a gyerekek kikerülnek a munkaerőpiacra – és már nem is térnek vissza onnan.

Észak-Magyarországon minden negyedik háztartást érinti a jövedelmi szegénység.

A Párbeszéd alapítványa szerint van rá a fedezet.

Interjúnk Dr. Jordán Ferenc hálózatkutató ökológussal, aki szerint járvány idején nem lehet az emberek kezébe adni a döntést az intézkedésekről. A szakember szerint nagy változásokra lenne szükség, hogy képesek legyünk megelőzni az újabb vírusok globális támadását.

Az Ipsos szerint kevésbé félünk viszont a munkahelyünk elvesztésétől, mint a világátlag.