Március 15. alkalmából az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc olyan hőseit és mártírjait gyűjtöttük csokorba, akiknek a legtöbben csak a nevüket ismerik a róluk elnevezett utcák és terek tábláiról, ám a sorsukat, történetüket nem.
szabadságharc
Zárt körben, komoly biztonsági ellenőrzések mellett tartotta október 23-i ünnepi beszédét Orbán Viktor. Orbán Balázs viták kereszttüzébe került kijelentéséről, az 1956-os forradalom és a ukránok önvédelme közötti párhuzamról és a rossz blokkba tartozásról kérdeztük a fideszes ünneplőket.
A befolyásos erdélyi úr visszavonulásra kényszerítette a túlerőben lévő ellenséget.
A nemzeti gyásznap alkalmából egy különleges forradalmár, Lebstück Mária történetét idézzük fel: az 1848 Jean d'Arcjaként is emlegetett fiatal nő magát férfinak kiadva több nagy hőstettet is végrehajtott. Bár fél évszázaddal a halála után egy operett is készült róla, az 1892-ben elhunyt Mária főhadnagynak roppant méltatlan sors jutott.
Kádár Jánost szó szerint elrabolták a szovjetek 1956. november 1-jén, fogalma sem volt, hogy fogolyként, bukott politikusként vagy a megoldás zálogaként tekintenek rá Moszkvában.
Soha korábban nem hagyta el olyan létszámú haderő Oroszország területét, mint ami 1849. június 17-én tört be Magyarországra a szabadságharc leverésére.
A fiatal katona a magyar szabadságharc után az oszmán seregben és a marsalai ezrek között is harcolt.
Honvédek százai estek el a főváros felszabadításáért.
Az LMP frakcióvezetője szerint valóban harcolni kell az Európai Unióban a magyar munkavállaló egyenlő bérezéséért.
Az ütközetben 24 ezer magyar honvéd szállt szembe a 30 ezer fős osztrák sereggel.
A forradalom és szabadságharc történéseinek legfőbb kutatója és ismerője is kifejtette a véleményét.
Bár a magyar sereg több katonával rendelkezett, mint a császáriak, nem tudtak felül kerekedni ellenségeiken.
A magyar királyra egy szabólegény támadt rá Bécsben.
A győzelemnek köszönhetően nem sokkal később újra magyar kézre került Erdély.
Guyon Richárd számára nem létezett a vereség, mint lehetőség, ezért akár a saját emberei is kész volt lelőni, ha megfutamodnak.
Ő kötözte be az öngyilkosságot megkísérlő Batthyány sebeit.
Azt a haderőt köszönhetjük a mártír miniszterelnökünknek, amely sikerrel vívta meg az önvédő harcot, és felszabadította az országot 1849 tavaszára.
Bő gatyában, lóháton és ólmos végű karikás ostorral harcolt mintegy 150 betyár 1848-ban a szerbek ellen. Kegyetlen módszereiket azonban a honvédség nem tűrte sokáig.
Két vezénylő tábornok, három törzstiszt, ötven tiszt és 7500 katona – valamint 12 ágyú és 5 zászló volt a „zsákmány” 1848. október 7-én.
Perényi Zsigmond báró volt a szabadságharc egyik legidősebb vértanúja, sírján ma is olvasható: „Meghalt, mert hazáját életénél jobban szerette.”
Egész élete a harcmezőn telt, közel 70 évesen vezette Rákóczi hadait.
A honvéd sereg tábornokainak hibái vezettek a vereséghez.
A Kossuth-bankó értékét végül pusztán a „honfiúi lelkesedés” tartotta meg.
A tiszai átkelőnél a szerencse is Rákóczi mellé állt.
