Vlagyimir Putyin orosz elnök immáron harmadik elnöki ciklusát tölti a Kremlben, a Forbes magazin felmérése szerint ő a világ legbefolyásosabb embere.
A politikai elemzők jelentős része úgy véli, hogy a Putyin által vezetett Oroszországra egyre inkább jellemző az autokrácia.
Vlagyimir Putyin Oroszországa külpolitikájának bizonyos elemeit tekintve nagyban hasonlít a hidegháborús Szovjetunióra, hiszen gazdasági és katonai nagyhatalomként Oroszország bizonyos országokat a háttérből támogat, elsősorban a nyugattal szemben.
A Krím-félsziget elfoglalása jól példázza, hogy sem az Európai Unió, sem pedig az Egyesült Államok (csak hogy két nagyhatalmat említsünk az ellentétes pólusról) nem képes, vagy nem hajlandó kezelni a Putyin-problematikát. A Putyin-Obama kapcsolat hűvössége, vagy a Putyin-Merkel viszony kettőssége csak tovább nehezítette az Oroszország szankcionálására tett valós kísérletek sikerét.
Orbán Putyin számára sokak szerint csupán egy megfelelő földrajzi ponton helyet foglaló báb. Putyin budapesti látogatásai során rendre megerősíti gazdasági kapcsolatait a nyugat és kelet határán hintapolitikát folytató hazánkkal. Vlagyimir Putyin gesztusait Orbán Viktor rendre pozitív eredményként könyveli el, azzal azonban még nem számolt a jelenkori magyar kormány, hogy egy-egy Putyin-látogatással egyre közelebb kerülünk ahhoz a pillanathoz, amikor Vlagyimir Putyin „kérni fog tőlünk valamit”.
Más vélemények szerint Putyin a kisebb rossz Magyarország kényszerű választási lehetőségei között, hiszen jelen pillanatban az Európai Unió és hazánk közötti viszony nem alkalmas a gazdasági kapcsolatok erősítésére, s további szankciókra is számíthatunk.
