Azért nem megy egyik percről a másikra, a sisakos sáskának mondjuk úgy, át kell öltöznie a színváltáshoz.
ökológia
A földigiliszták rendkívül fontos ökoszisztéma-mérnökök, az erdő talajában egyméteres állatok is élhetnek, gyakran az ő ürülékük rétegein sétálunk.
Két „húsevő” féregfajt találtak hazánkban, mindkettő idegenhonos, és komoly károkat képesek okozni.
Térkép is jelölte a Balatonon átvezető utat, karavánok vágtak át a tavon, jég alól halásztak és nádat arattak, ami még a gabonánál is értékesebb volt. A Balaton élővilágnak is szüksége lenne hideg telekre.
A Kárpát-medence szárazabb éghajlata miatt mintegy 2700 növényfajunk eltér nyugat- és észak-európai fajtársaikétól: kisebbek például a leveleik és a magtömegük.
Egyes rossz fertőzések az egyén számára akár halálosak lehetnek, ám más szinteken még előnnyel is járhatnak – a természet nem ismeri a jó és a rossz fogalmát.
Több hetes csúszásban van a természet: folyamatos a levélhullás, de sok még a zöld, a jelenlegi állapot október elejére, közepére jellemző.
A téli szállást kereső idegenhonos poloskák nem tűntek el, de a korábbi évek inváziója már nem országos jelenség. Kevesebben nem lettek, de akkor mégis mi történt velük?
Jordán Ferenc rendszerökológussal beszélgettünk új könyve apropóján.
A Föld virágos növényeinek csaknem felét kihalás fenyegeti: 10-ből 9 gyógyszerünk növényekből származik.
Öt új, idegenhonos meztelencsigafajt találtak Magyarországon: sokszor nehéz őket megkülönböztetni egymástól, az egyetlen csalhatatlan jel a péniszük.
A hazánkban honos keresztes vipera mérge okozhat komolyabb bajt, de a „támadáshoz” fatális véletlen vagy tudatos provokáció kell, ezek a kígyók még azt is válasz nélkül hagyhatják, ha rájuk lépünk.
A jég és hó alkotta sivárság helyett fajgazdagság jellemezte a jégkorszaki Kárpát-medencei tájat: növényfajaink többsége sokkal régebben élhet itt, mint azt eddig feltételeztük – olvasható egy friss tanulmányban.
Kora ősszel tapasztalható a második „kullancscsúcs” az év során, a nyári időszakhoz képest aktívabbak a vérszívók.
A hazai méhlegelők társadalmi megítélése vegyes, egy új kutatás ökológiai szempontból vizsgálja hatékonyságukat – megvannak az első eredmények.
Hazai tigrisszúnyogokban még nem mutatták ki a nyugat-nílusi láz vírusát, és nem zárnak ki területeket a véradásból. Egy hír mégis kisebbfajta pánikot okozott.
Baráz Csaba korábbi kormánytisztviselő szerint mindaz, ami Recsken történt a kőbányánál, rendszerszintű problémákat mutat az állami környezet-, és természetvédelemben.
Fajunk története eddigi legnagyobb kihívásával néz szembe. Interjú Erdős László ökológussal.
Ha egy ekkora hal a csónakban ülő ember fejének ugrik, abból komoly sérülés, ájulás lehet.
Komoly stratégiai célokat tűztek ki a biodiverzitás megőrzése érdekében.
Több mint tíz centi hosszan hasította fel a kutya oldalát, feltehetően önvédelemből. A budapesti Duna-szakasz telítődött mint élőhely, szakértőt kérdeztünk arról, hogyan előzhetjük meg a baleseteket.
Környezetünk teljes lemérgezése nem megoldás: tanuljunk meg együtt élni, mert kullancsmentes világra nincs remény.
Nagyok, jól látnak és gyorsak, üldözni is tudják áldozatukat – a krími-kongói vérzéses láz terjesztésére is képes Hyalomma rufipes egy vagy több populációt hozott létre Magyarországon.
Az inváziós növények jelentősen átalakítják környezetüket, az egyre fogyatkozó beporzó rovarok újabb csapásokat kénytelenek elszenvedni: úgy járnak, mint a róka és a gólya La Fontaine meséjében.
