Az éghajlatváltozás nem pusztán az átlaghőmérséklet emelkedését jelenti, az ördög a részletekben bújik meg: az átalakuló viszonyokkal minden eltűnhet körülöttünk, amit szeretünk.
Étvágyuk kielégíthetetlen, étlapjuk szinte végtelen hosszú, de előnyben részesítik a halakat – a fekete törpeharcsák óriási tömege mondhatni felzabálja a Balatont.
Beporzóként a poszméheket látásuk mellett a növények által kibocsátott illatanyagok vezérlik, ezek mutatják meg a növények helyét és virágok állapotát.
A nyár végi aszályos, forró időszakokban alkalomadtán a poloskák megcsíphetik az embert: ellenőrzik, hogy ehető-e vagy sem. A szúrás helyén enyhe allergiás reakció alakulhat ki.
A Duna fővárosi szakaszán is tömeges rajzásba kezdtek a kérészek, az Árpád hídon fénysorompó védi őket a forgalomtól. Jelenlétük a víz tisztaságát jelzi, mutatjuk, hogyan lehet őket megfigyelni.
Vérre menő harc az ingatlanokért, megcsalás, féltékenység, szerelem és divathullámok egy több mint 100 éves erdő közepén: különleges helyszínre kísértünk egy kutatócsoportot a Pilisben.
Mitől több a valódi erdő egy parknál vagy fásításnál? Erdőökológus segítségével és rengeteg fotón mutatjuk be a helyet, ahol élő és holt együtt tartja életben az egyik legsokoldalúbb élőhelyet.
A hódok alkotta mocsárba belépni olyan, mintha a Vízipók-Csodapók mesevilága nyílna meg három dimenzióban: nincs olyan talpalatnyi rész, ahol ne pezsegne az élet. Amit az ember elrontott, azt a hódok itt néhány év alatt helyrehozták.
Térkép is jelölte a Balatonon átvezető utat, karavánok vágtak át a tavon, jég alól halásztak és nádat arattak, ami még a gabonánál is értékesebb volt. A Balaton élővilágnak is szüksége lenne hideg telekre.
A Kárpát-medence szárazabb éghajlata miatt mintegy 2700 növényfajunk eltér nyugat- és észak-európai fajtársaikétól: kisebbek például a leveleik és a magtömegük.
Egyes rossz fertőzések az egyén számára akár halálosak lehetnek, ám más szinteken még előnnyel is járhatnak – a természet nem ismeri a jó és a rossz fogalmát.