Tizenkétezer maradvány sorsáról döntenek.
new york city
A képek olyanok, mintha hirtelen egy másik, sokkal békésebb világba csöppentünk volna.
A Times Square ikonikus épülete, a Palace Theatre tavasszal kicsit közelebb került az éghez.
Az észak-amerikai profi labdarúgó liga rájátszásának elődöntőjénél tartanak, de már 2019-re terveznek.
Festészet, belsőépítészet, bútortervezés, grafika – ez csak néhány a közel kétszáz The New Yorker-címlapot rajzoló nő számtalan tehetsége közül.
A telefonbeszélgetéseket, a telegráfok működését lehetővé tevő kábelek föld alá költöztetése előtt a zűrzavar volt az úr a nagyvárosokban.
Az ijesztő képsorok a New Yorkban élőket akarták ráébreszteni arra, hogy szemetelni nem épp jó ötlet.
A rövid alkotás az évszak legjobban várt eseményét mutatja be: a pillanatot, mikor végre kinyílnak a virágok.
A csúcsán visszahajló Big Bend leginkább egy gémkapocsra hasonlít majd.
Százéves liftet tenne a nappaliba? Régi kilincsekre vagy vízköpőre vágyik? Itt mindent megkaphat.
Ez elsőre elég furán hangzik, mivel a két város ezer kilométerre fekszik egymástól, de Amerikában ez sem lehetetlen.
A leninizmus atyja a Wall Street felé fordulva figyeli a kapitalistákat.
A rövid szakaszra egy 2006-os rutinellenőrzés során akadtak rá, és meglepő módon még mindig tökéletesen működött.
Az utcaszint fölé emelkedő, elhagyatott metróvágányokból kialakított Highline Park után most lesz végre Lowline is – értelemszerűen egy alagútban.
A barcelonai Sagrada Familiát is megálmodó katalán zseni épülete magasságával is szépségével is kiemelkedett volna a gyorsan fejlődő metropoliszból.
A csillogó felhőkarcolók közt sétálva egy ponton a budapesti Zsidónegyedben érezhetjük magunkat.
A Kassa melletti kis faluból indult építész apja halála után indult az Újvilág felé, ahol többek közt a Central Parkot körbevevő felhőkarcolók egész sorát tervezte meg.
A 8,4 milliós metropolisz magyar templomai jórészt még ma is fogadják a hívőket, akik magyar nyelven hallgathatják az igét.
A mai World Trade Center helyén és környékén a negyvenes évekig egy nagy arab közösség élt, nyomaik viszont mára már majdnem teljes mértékben eltűntek.
A francia szobrász élete fő művén csak apró átalakításokat eszközölt, hogy az aztán New York és az emigráció egyik szimbólumává váljon.
