A magyarok relatív többsége szerint legalább havi 250–350 ezer forintos nettó havi fizetés szükséges hozzá.
nettó bér
Hiába a magyar bérrobbanás, az átlagos dolgozó bérénél nem látszik a felzárkózás.
Egyes szektorokban teljesen lenullázzák a cégek bérterheit, a dolgozók levonásait pedig felezik. Ugyanakkor az intézkedés inkább a veszteséget pótolja majd, semmint plusz jövedelmet jelent.
A minimálbér elérheti a nettó 150 ezer forintot, a nettó átlagbér pedig 330 ezer forint fölé kúszhat. Ezzel tervez a kormány.
Egy csapásra meghaladná a minimálbér a létminimumot.
Olyan történt a megyei nettó bérek vonatkozásában, amire az elmúlt néhány évben egyszer sem volt példa.
A nemzetgazdasági miniszter azt mondta, 50 százalék alá fogják leszorítani a foglalkoztatás közterheit. Megnéztük, mit jelenthet ez nekünk nettóban, és megkérdeztük, van-e az ígéretnek realitása.
Minimálbérnél is több mint 4 ezer forintot jelenthetne nettóban a dolgozónak, ha a munkáltató egy az egyben odaadná egy 7 százalékos járulékcsökkentés összegét.
Az élőmunka terhei alapján viszont továbbra is rossz Magyarország versenypozíciója.
Megvizsgáltuk gyerekszám szerint, ki mennyit nyerhet nettóban a valószínűsíthető béremelésekkel.
Egyre jobban szakadnak le azok a megyék, ahol a többinél csak jóval alacsonyabb béren foglalkoztatják az embereket.
Mármint bruttóban. Havonta. Átlagban. Közfoglalkoztatottakkal együtt. Nőtt a nettónk, és a reálbérünk is.
Főként a minimálbéres és garantált bérminimummos éves megállapodás, a közfoglalkoztatottak létszáma és a szociális területen dolgozók bérkorrekciójának áthúzódó hatása mozgatta az átlagot.
2014-ben a legmagasabb átlagos nettó bér a fővároshoz kötődött, 200 062 forint volt, míg a legkevesebbet a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeiek vihettek haza, 109 984 forintot.
Idén január-júliusban a tavalyinál 3 százalékkal több, azaz 235 200 forint volt a magyar bruttó átlagkereset.
A bruttó és a nettó átlagkeresetek is 3-3 százalékkal nőttek az idei első fél évben tavalyhoz képest. Az alacsony inflációnak köszönhetően pont ennyivel nőtt a reálbér is.
Megnéztük, hogyan adóztatná a béreket kormányra kerülve a három legnagyobb ellenzéki erő a kormány elképzeléséhez képest.
A Fidesz oldaláról azt halljuk, hogy sokkal kevesebb adót kell fizetnünk a bérünkből, az MSZP részéről pedig azt, hogy az emberek 80 százaléka rosszabbul jár a mostani adózással. Hol itt az igazság?
A tervezett infláció duplájának megfelelő béremelést terveznek a legnagyobb cégek. Ezzel azonban még mindig kevesebb lesz a bruttó reálbér, mint volt 2008-ban.
A bruttó átlagkeresetek 3,8 százalékkal, a nettó átlagkeresetek pedig ennél jobban, 5,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit január és november között.
A minimálbéresek, a kiskeresetűek, a gyermektelenek és az egygyermekesek között is vannak, akik nem, vagy nem sokkal visznek haza többet az idén, mint 2010-ben.
Ezt választva nettó pozícióban is rosszabbul járnak, ráadásul alacsonyabb támogatások illetik meg őket.
Az országos átlagnál 8,5 ezer forinttal kevesebb a könyvelők fizetése egy felmérés szerint. A főkönyvelők viszont majdnem duplaannyit keresnek, mint a könyvelők.
Az év első nyolc hónapjában 227 900 forint volt a bruttó átlagkereset, ami 3,4 százalékkal volt több, mint amennyit egy éve mért a KSH.
