Pénzügy
pénz (pénz)

A KSH szerint megint többet kerestünk

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

gazdaságos. 2015. 04. 21. 10:07

A keresetek növekedési ütemét főként a minimálbérre, a garantált bérminimumra vonatkozó éves megállapodás, a közfoglalkoztatottak létszámalakulása és a szociális területen dolgozók bérkorrekciójának áthúzódó hatása befolyásolta.

Korábban a témában:

2015. január–februárban 3,7 százalékkal nőttek az átlagkeresetek az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Bruttóban

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 235 100 forint volt.

A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (469600 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén pedig a legalacsonyabbak (144 500 forint).

A költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél dolgozók egy része, mintegy 183 ezer fő – az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült, összege átlagosan 10 300, illetve 9300 forint volt.

Nettóban

Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 154 000 forint volt, – a kereseteket terhelő járulékok és a személyi jövedelemadó-szabályok változatlansága miatt – a bruttó keresetekével azonos mértékben, 3,7 százalékkal emelkedett.

2015-ben a családi kedvezmény igénybevételének szabályai csak kismértékben változtak, ez számottevő hatást nem eredményezett a nettó keresetek átlagindexében. Ugyanakkor a kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 160700 forintra becsülhető.

A közfoglalkoztatottak átlagkereseti adatait figyelmen kívül hagyva a nemzet­gazdaságban 3,0, a vállalkozásoknál 3,3, a költségvetés területén 2,2, a nonprofit szervezeteknél 2,5 százalékkal nőttek a keresetek. S mivel közben az infláció negatívba ment (-1 százalék), a reálkeresetek ennél is jobban emelkedtek.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) keresetek – 0,3 százalékponttal – kevésbé emelkedtek, mint a keresetek.

A 245 400 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 3,6 százalékkal volt magasabb. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,2 százalék.

Az elemzők szerint bíztató

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint idén várhatóan 4 százalék körüli lesz átlagos bérnövekedés és a stagnálás közeli infláció hatására 4 százalékkal nőhetnek a reálbérek. Az elemző az MTI-hez eljuttatott kommentárjában kifejtette: bíztató, hogy a vállalkozásoknál 3,6 százalékkal emelkedett az alkalmazottak száma, ami a versenyszféra növekvő munkaerő-keresletét tükrözi.

Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető makrogazdasági elemzője szerint megfelel a várakozásaiknak a keresetek februári növekedése. Mivel gyakorlatilag nincs infláció, idén a reálbér nagyjából 3,5 százalékkal nőhet – tette hozzá.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Kecskemét, 2017. március 3.
Stadler József akasztói vállalkozó az ellene költségvetési csalás bûntette és magánokirat-hamisítás vétsége miatt indított büntetõper tárgyalásán a Kecskeméti Törvényszéken 2017. március 3-án. A bíróság a vádlottat öt év börtönbüntetésre ítélte.
MTI Fotó: Ujvári Sándor
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.