1944. április 5-én, alig három héttel a német megszállás után a Magyarországon élő zsidóknak is ki kellett tűzniük a sárga csillagot, ami a deportálások kezdetét jelentette. Heti Fortepan.
német megszállás
Mindent a németeknek rendelt alá, honvédek indultak a frontra, zsidókat deportáltak.
Erős mondatok hangzottak el az évforduló alkalmából tartott konferencián.
A franciák számára pedig a történelem egyik legszégyenteljesebb időszakát jelentette.
A megszállás eredményeként Magyarország 1944. március 19. után maradék önállóságát is elvesztette, a németek korlátlanul érvényesíthették akaratukat a magyar kül- és belügyekben egyaránt.
Az ellenállásnak nagyon sok formája létezett 1944–45-ben, többnyire puskalövés nélkül is működött – nyilatkozta a 24.hu-nak Bartha Ákos történész, akivel a nemrég megjelent, Véres város című könyve apropóján beszélgettünk.
A norvégok többsége gyűlölte a náci megszállókat és velük együttműködő honfitársait, de a terror idején a kisember kezében egyetlen fegyver marad: a humor. Éltek is vele.
Aki a főbűnös lehetett Magyarország megszállásában és a magyar zsidók elpusztításában, megúszta néhány év börtönnel.
A Fővárosi Tűzoltóparancsnokság falára felvésett szó sokak számára az egyetlen megoldást jelenthette. Mert máshogyan nem bírták volna ki.
Tétovázott, többször is zsebre tette a fegyvert, végül mégis a vonatban hagyta, mielőtt a Führer közölte vele Magyarország megszállásának tényét.
1944. október 15-én néhány órára úgy tűnt, Magyarország számára véget ér a II. világháború pokla.
Horthy bejelentette a németeknek, hogy hátba fogja őket támadni, majd órákon belül kudarcba fulladt a kiugrási kísérlet.
A rendőrség megkezdte a Szabadság térre tervezett emlékmű ellen tüntetők eltávolítását az építési területről.
Az MSZP helyi népszavazást kezdeményez az V. kerületben azért, hogy az önkormányzat vonja vissza a Szabadság térre tervezett, a német megszállás áldozatainak emlékműve felállításához adott tulajdonosi hozzájárulást.
Kedden elkezdték a munkálatokat a Szabadság téri helyszínen, este a tüntetők lebontották a kordonokat. Szerda reggel pedig rendőrautók jelentek meg a téren – számolt be az Origo.
Megkezdődtek a német megszállás áldozatainak tiszteletére állítandó budapesti emlékmű építésének munkálatai.
A vasárnapi civil tiltakozáson részt vett a szobrász egykori tanára is. Jovánovics György szerint "az esztétika istene az égben öngyilkosságon gondolkodik".
Az ötpárti ellenzéki szövetség a budapesti Szabadság téren demonstrált szerda este. Elhangzott: ha győznek a választáson, nem valósul meg a szerintük történelemhamisító emlékmű.
Másfél hónap alatt 437 ezer embert deportáltak Magyarországon, 1944-ben, miután március 19-én a németek megszállták Magyarországot. Ma 70 éve.
Ezen a napon vonultak be a náci csapatok Magyarországra és elfoglalták hazánkat.
"Tüntetés a kirekesztés szobra ellen" címmel szervez demonstrációt a kormányváltó erő.
Napok alatt testközelből tapasztalta meg a háborút és a náci módszereket az ország az 1944. március 19-ei megszállással.
Elhalasztották a német megszállás áldozatainak emlékére tervezett szoborkompozíció felállítását.
Krausz Tamás történész nyílt levelében úgy vélte: a német megszállás emlékműve egy kübli. Kiborult és a miniszterelnökre ömlik vissza.
