A központ közölte, a munkát egy kormányhatározat szerint május 31-ig kell befejezni. A határidőt a Magyar Közlönyben február 19-én megjelent kormányhatározattal módosították március 19-ről május 31-re.
A határozat rögzítette: a kormány társadalompolitikai szempontból fontos célnak tartja, hogy Magyarország német megszállásának 70. évfordulója alkalmából megvalósuljon a megszállás áldozatainak emléket állító emlékmű, Budapest V. kerületében, a Szabadság téren.
Fotó: Berecz Valter
Az Index arról számolt be, hogy a Tiszta Emlékezet csoport aktivistái is megjelentek, hogy tiltakozzanak. Ők azok, akik korábban a deportálásokra emlékező köveket, bibliákat, bőröndöket helyeztek el a területen.
A kormány még januárban jelentette be: a német megszállás emlékére emlékművet emelnek. Az ötlet hatalmas vihart kavart, civilek, politikusok és történészek is tiltakoztak ellene.
A Mazsihisz közgyűlése február elején döntött úgy, hogy bojkottálja a holokauszt emlékévet, ennek egyik oka a német megszállás emlékmű volt.
Orbán nyílt levélben védte a szobrot
A miniszterelnök a Mazsihisz vezetőinek írt a német megszállás készülő emlékművéről. A kormányfő békülékeny hangot ütött meg, úgy vélte: a döntésükön nincs mit magyarázni. Az áldozatok sorsa mellett nem lehet főhajtás nélkül elmenni, ez emberség és nem politikai nézetek vagy pártállás kérdése – fogalmazott Orbán Viktor.
Így látja a történész
Ungváry Krisztián történész szerint az akkor történteket képtelenség a jó és a rossz harcaként megjeleníteni. Az egyik oldalon bemutatja a sassal a rossz, gonosz náci németeket, a másik oldalon pedig Gábriel arkangyal – aki maga a szentség, a jóság és a tisztaság – a magyar államot, ez azonban nem egészen így volt: a magyar hatóságok hihetetlen lelkesedéssel, mindenkit túlteljesítve kirabolták és deportálták a lakosság egy részét. Ezt valahogy ennek az emlékműnek meg kéne jelenítenie – fogalmazta meg problémáját a Hír24-nek a történész.
A választás miatt halaszthatták?
Február végén derült ki, hogy nem állítják fel március 19-én a Szabadság téren a német megszállás áldozatainak emlékére tervezett szoborkompozíciót. Kormányülésen vitatták meg az emlékmű sorsát, és az indoklás szerint a körülmények, az előkészületek nem megfelelőek. A másik indoklás pedig úgy hangzott el, hogy „az emlékmű felállítása az április 6-ai parlamenti választás előtt megosztó”.
