A kormány tavaly júliusban hirdette meg munkahelyvédelmi akciótervét. A cél a munkahelyek megőrzése és új munkahelyek teremtése volt. A program idén indult, azt azonban nem tudják megmondani, az utóbbi cél mennyire teljesült.
munkahelyvédelmi program
Kell néhány igazolás, némi papírmunka, de cége jelentősen csökkentheti a munkabér után fizetendő terheket, ami akár a munkahelye megőrzését is segítheti.
A parlament rábólintott a munkahelyvédelmi akcióterv első fejezetére. Olcsóbb lesz a 25 év alattiak, az 55 év felettiek, a munkába visszatérő kismamák alkalmazása.
Ennyit fizettünk a munkahelyvédelmi programos levélért.
Ahhoz, hogy Magyarország Európa termelési központja lehessen, Orbán Viktor szerint szükségünk van a multik erejére is. De csak a jó multikéra. Változatlanul 1 millió új munkahely a cél tíz év alatt. Jövőre harmadával több közmunkás lesz.
A miniszterelnök ezúttal a munkahelyvédelmi akciótervről kívánja tájékoztatni az embereket.
A GKI szerint minimális felhajtóereje lehet a munkahelyvédelmi akciótervnek, viszont keményen odavág a büdzsének.
A kamara elnöke szerint a munkahelyvédelmi program végrehajtása növeli a GDP-t, s a munkavállalók tömegeit érintheti a foglalkoztatási támogatás.
A jövőre tervezett kisadózás ugyanúgy alkalmas az adóoptimalizálásra és a bérek adóterheinek visszaélésszerű csökkentésére, mint az eva – mondja az adószakértő.
Úgy tűnik, nem. A kisadózás valószínűleg főleg azoknak éri majd meg leginkább, akik a lakosság számára alanyi áfamentesen értékesítenek szolgáltatást és kevés a költségük.
A vállalkozások adózását könnyítő és a foglalkoztatást bővítő kormányprogramra 300 milliárd forintot terveztek. Kiszámoltuk, hogy ennyi biztosan nem elég. Minimum 400 milliárdra lenne szükség.
Vigyázat: ha a beszállító tételes adózó, vagyis kisadózó, a számláját a vevő nem számolhatja el a vállalkozás érdekében felmerült költségként – figyelmezet az RSM DTM tanácsadó cég.
A munkahelyvédelmi programra 300 milliárdot szánna a kormány. Számításaink szerint azonban minimum 100 milliárddal több kellene rá.
Íme a 10 pontos terv részletei: 25 fő foglalkoztatott és 500 milliós árbevétel alatt jön a kisvállalati adó, de lesz néhány szűkítés. Minden szakképzettség nélküli munkakörben foglalkoztatottra jár az adókedvezmény.
A tönk szélén álló cégeknél az áfacsapda felszámolása lehet az egyik utolsó szalmaszál.
Jónak tartják a kkv-k a kormány jövőre tervezett munkahelyvédelmi programját, de azt szeretnék, hogy 6 milliónál magasabb árbevételig lehessen igénybe venni a kedvezményes adózást.
A szaktárca helyettes államtitkára szerint a tranzakciós illetékből futja majd mindenre. A vállalkozók szószólója a minimálbér miatt aggódik.
A 25 fő alatti foglalkoztatóknak felkínált 16 százalékos kisvállalkozói adónál az lehet a kulcskérdés, hogy mekkora a bérköltség a nyereséghez képest.
A legjobb esetben is 2,4 százalékos lesz a mínusz jövőre. És ebben még nincs is benne Matolcsy újabb csomagja – állítja a jegybank elemzése.
Az Országgyűlés szeptemberben fogadhatja el a háromszázmilliárd forintos munkahelyvédelmi csomagot. Nemcsak az új munkahelyekre, hanem a már meglévőkre is lesz kedvezmény a munkáltatói terheknél.
Jócskán csökkenhet az evások adóterhe, ha az új tételes adózásra térnek át. De azért van számos részlet, ami lehűtheti a várakozásokat. A tételes adózás mellett megmarad viszont az eva és az ekho is.
Orbán Viktor 10 pontjában az árfolyamveszteséggel küszködő cégeket is segítenék. A törekvés jó, de a magyar fizetőeszközre nézve baljós előjel is lehet.
A GKI szerint csak a munkaerőköltség kis részét érintik a kedvezmények. Még akár az is lehet, hogy kiszorulnak a drágább alkalmazottak a cégektől.
A bejelentett foglalkoztatást bővítő, kkv-kat segítő program jó lehet. Például arra is, hogy valamennyire ellensúlyozza az egykulcsos adó bevezetésével és az adójóváírás kivezetésével okozott károkat.
