Akik már gondolkodnak rajta (evások, kisvállalkozók), érdemes lesz-e nekik áttérni a tételes adózásra (kisadózás, vagy Rogán Antal szavai szerint evaplusz), azoknak fontos szempont lehet, hogy áfás számlát állíthatnak-e ki, vagy sem. Vagyis megnyerhetik-e az áfát is, vagy sem.
Mégpedig azért, mert csak havi 50 ezer forint adót kell fizetniük főállásban, mellékállásban pedig 25-öt. Elvileg nem mindegy tehát, hogy az áfát is leszámlázhatják-e, s ezzel is nőhet-e (évi hatmillióig) a bevételük, s ezzel együtt a megmaradó keresetük.
Akadálya nincs, de nem éri meg
A jelenleg benyújtott törvényjavaslat-csomag nem tartalmaz speciális szabályokat áfánál a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanyaira – mondta megkeresésünkre az RSM DTM adóüzletág-vezetője. Hegedűs Sándor szerint tehát mivel a kisadózók gazdasági tevékenységet fognak végezni a továbbiakban is, az áfatörvény alanyai maradnak. Vagyis adhatnak áfás számlát. Hacsak nem választják a (6 millió forintig) kiterjesztett alanyi adómentes státuszt. Az áfamentesség nem lesz feltétel, mint korábban mondták, csak lehetőség. De vajon érdemes-e áfás számlát kiállítaniuk majd a kisadózóknak?
A szakértő szerint a kisadózást annak lesz érdemes választania, aki a lakosság felé szolgáltatást értékesít és jellemzően nincs sok költsége. Minél közelebb van a bevétele az évi hatmillióhoz, s minél kisebb a(z áfás) költsége, annál jobb lehet neki . Hiszen a fix adó mellett annál több marad a bevételből a vállalkozónál. S ha a lakosság felé értékesít, akkor célszerű lehet neki az alanyi áfamentességet választani, mert ezzel olcsóbb lehet a szolgáltatása, mint az áfás számlát adó versenytársaié. Az áfamentesség adminisztrációs szempontból is jó választás lehet.
Ha viszont a tételes adózó társasági adóalanyoknak értékesítene, azzal gond lehet (áfával meg a nélkül is). A társasági adózóknak ugyanis nem valószínű, hogy megéri befogadni a kisadózók számláit, mert azt nem számolhatják el költségként a tao-ban.
