Üzleti tippek

Áfafizetés: mégis van kiút az ördögi körből?

A tönk szélén álló cégeknél az áfacsapda felszámolása lehet az egyik utolsó szalmaszál.

A nemzetgazdasági tárca kedden nyújtotta be az Országgyűlésnek a jövő évi költségvetéshez kapcsolódó 300 milliárd forintos munkahelyvédelmi programot, az adótörvényeket módosító javaslat keretében.

Orbán Viktor miniszterelnök a múlt héten jelentette be a munkahelyvédelmi terv részeként, hogy az áfacsapda felszámolására pénzforgalmi szemléletű általános forgalmi adózást vezetnek be. Ennek lényege, hogy az 500 ezer euró árbevétel alatti vállalkozások csak akkor kötelesek befizetni az áfát, ha nekik azt már kifizették. Balog Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért felelős helyettes államtitkára néhány nappal később közölte, a könnyítés feltételeként a beszerzések áfáját csak akkor vonhatják le a társaságok, ha már a szállítói számlát kiegyenlítették.

A kezdetek
A Széll Kálmán Tervben jelent meg először a vállalkozók régi vágyát teljesítő pénzforgalmi szemléletű áfa javaslata, amelyet most készülnek törvénybe iktatni.

 

A kijelölt körbe a nagyjából 144 millió forintos árbevétel alatti cégek, így a mikro- és kisvállalkozások tartoznak. Szmicsek Sándor, a Mazars Kft. adó- és jogi tanácsadási üzletágának partnere az FN24-nek elmondta, az egyéni vállalkozóknál már néhány éve létezik ez a megoldás. A szakmai körökben 45 naposnak nevezett szabály szerint a cégeknek akkor kell befizetniük az áfát, amikor azt a megrendelőtől megkapták, de így sem szaladhatnak túl a 45 napos fizetési határidőn. A szakértő szerint lehetséges, hogy ezt a szabályt terjesztenék ki a kettős könyvvitelt vezető társaságokra. Természetesen a munkahelyvédelmi terv többi pontjához hasonlóan itt is sok még a nyitott kérdés. Például, hogy valóban kiterjesztésről van-e szó, és hogy az a bizonyos „45 nap” vajon mennyi lesz majd.

Lehetnek kiskapuk

A módosítás akár a túlélést is jelentheti a sokszor napi gondokkal küszködő kis cégeknek, de a körbetartozásokat nem fogja visszaszorítani. A rendszer így sem lesz majd átláthatóbb, sőt, a kiskapukat várhatóan most is megtalálják majd azok, akik nagyon keresik. Ennek ellensúlyozására tehát itt is célzott, adóhatósági ellenőrzések kellenek – tette hozzá a Mazars partnere.

Az Európai Unió 22 országában már létezik hasonló, de korántsem egységes szabályozás. Van, ahol például a pénzforgalmi áfafizetés csak meghatározott ágazatokat érint. Szmicsek Sándor szerint Magyarországon leginkább a kereskedelmi és autóipari beszállítóknak lenne mentőöv ez a megoldás. A piaci erőfölény miatt bevett gyakorlat, hogy a nagyvállalatok 60-90 napra fizetnek a beszállítóknak. A csúsztatott teljesítést pedig többnyire azoknak a kicsiknek kell megfinanszírozniuk, amelyek egyébként is a tönk szélén állnak. A lépés szükségessége a rekordszintű cégfelszámolás és a nagyon alacsony cégalapítási kedv miatt sem kérdéses.

Mennyi az annyi?

Nézzünk az egyszerűség kedvéért egy 140 millió forintos árbevételű autóipari beszállító céget, amelynek az elszámolandó áfája éves szinten nagyjából 10 millió forint. Az eddigi áfafizetési gyakorlat és a fizetési csúszások miatt ennek jelentős részét a beszállítónak kellett meghiteleznie, például a Széchenyi-kártya segítségével. 10 százalékos kamattal számolva éves szinten ez több százezer forint pluszterhet jelent – részletezte Szmicsek Sándor.

Nem újdonság a csúsztatás

Az időszaki elszámolás alkalmazásával a vállalkozásoknak jelenleg is lehetőségük van az áfafizetési kötelezettség csúsztatására. Ez azonban több ponton is problémákat vet fel. Például sokak számára kérdéses, hogy mikor lehet ezt alkalmazni, és a számlakorrekciónál is gondok lehetnek.

Az időszaki elszámolásnál a felek az egymás közötti teljesítésekről részletfizetésben vagy határozott időre szóló elszámolásban állapodnak meg, és ekkor a teljesítés – így az adófizetési kötelezettség – időpontja a számlán lévő fizetési határidő.

 

Oldal György adószakértő szerint korrekt lépés lenne a pénzforgalmi szemléletű áfafizetés bevezetése, de azt is hozzátette, ez ellenkezik az áfafizetést a teljesítéshez, vagyis a számlán lévő teljesítési dátumhoz kötő uniós előírással.

Korábban Zara László adószakértő azt nyilatkozta az FN24-nek, hogy nem ütközne az EU számviteli alapelvével a befolyt bevételek utáni adózás szabálya. Szerinte kizárólag az államtól függ, és nem az uniótól, hogy milyen szabályokat állapít meg ezen a területen. Ruszin Zsolt adószakértő viszont Oldal György véleményét osztja.

Zara László szerint a pénzforgalmi adózás hátránya, hogy több lehet vele az adminisztráció. Ugyanis nem lesz elég teljesítés szerint rögzíteni a számlákat, hanem a pénzforgalmi teljesítést is nyilván kell majd tartani, vagyis aszerint, hogy mikor fizette ki a vevő a számlát. Ez a könyvelőknek jelent majd többletmunkát, ráadásul nem valószínű, hogy ezt az áraikban érvényesíteni tudják.

Frissítés: A pénzforgalmi áfaelszámolást januártól azok a vállalkozások választhatják, amelyeknél az éves árbevétel sem a tárgyévet megelőző évben, sem a tárgyévben nem haladja meg az 500 ezer eurónak megfelelő forintot. A pénzforgalmi elszámolást választóknak ezt minden számlájukon fel kell tüntetni, és ezzel a megoldással az év közben alakuló cégek is élhetnek.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik