munka

Munkahelyteremtő pályázatot indít a Nemzetgazdasági Minisztérium mikro-, kis- és közepes vállalkozások számára. 10 milliárd forint osztható szét.

Új elem került a kormány bérkompenzációs puttonyába. Azoknak a munkavállalóknak egészítik ki a bérét, akiknek a munkaadója nem emeli fel. Hogy ez a gyakorlatban hogy lesz, még nem tudni.

Ugrásszerűen nőtt januárban az egyik állásportálon munkát keresők száma. A távmunkában végezhető állások iránt volt a legnagyobb a kereslet.

A világ munkavállalóinak ötöde nagyon szívesen dolgozna egy másik országban. A többiek pedig megmagyarázzák, miért nem teszik.

Az oktatáskutató szerint nem lehet megállítani a felsőoktatás tömegesedését, ráadásul ez nem is biztos, hogy rossz dolog. És az sem egyértelmű, hogy a munkaerőpiacnak tanulunk-e.

A diplomától magasabb fizetést, társadalmi pozíciót, karrierlehetőséget várnak a fiatalok, a legtöbben emiatt döntenek úgy, hogy jelentkeznek a felsőoktatásba. Ez a jogi képzésre hatványozottan igaz.

A fiatal felnőttek fele szerint az életben való boldoguláshoz nagymértékben hozzájárul a diploma, 38 százalék úgy tapasztalja, hogy a munkáltatók kizárólag a végzés helye alapján választják ki az új belépőket.

Világszerte minden ötödik alkalmazott távmunkában tevékenykedik. Magyarországon csak a dolgozók 3 százaléka, ám elképesztően nagy igény lenne ilyen munkahelyekre.

Nem olyan elvárásokkal állnak munkába az Y generáció képviselői, mint anno szüleik tették. A „millenniumi nemzedék” elvárja, hogy a munkáltató biztosítsa a fejlődési lehetőséget. Nehéz azonban a cégnél tartani őket.

A vállalatok a bizonytalan gazdasági környezethez első lépésben a rugalmasabb munkaformákkal igazodnak. A kiszervezés olcsóbb, mint a saját ember, és a részmunkaidős dolgozó bérköltsége kevesebb, mint a nyolcórásé. A munkások azonban rosszul járhatnak.

A képzetleneknek és a 40-50 évesnél idősebbeknek a legnehezebb elhelyezkedniük. Ezen próbál változtatni az egyik fővárosi intézmény.

Összefüggés lehet a kelet-európai EU-tagállamokból érkező munkavállalók nagy száma és a brit fiatalokat sújtó rekord-munkanélküliség között egy elemzés szerint.

A várható foglalkoztatotti létszám alakulását igencsak pesszimistán ítélik meg a munkaadók egy felmérés szerint.

Tavaly szeptember–novemberben 3,87 millióan dolgoztak, 42 ezerrel többen, mint az előző év azonos időszakában. A munkanélküliek csaknem fele több mint egy éve nem tud elhelyezkedni.

Regionális tanácsadó csoport támogatja a külföldre kivándorolt, de hazatelepülés előtt álló vagy már visszatért munkavállalók beilleszkedését.

Csökkent az osztrák munkanélküliség. Németországban pedig nemcsak, hogy rekord mértékű volt a foglalkoztatottság, még a reálkeresetek is emelkednek.

Összevonták a munkaügyi, foglalkoztatási és szakképzési intézményeket. A minimálbér elsejétől 93 ezer forint, és bérkompenzációt kaphatnak a munkaadók. Szociális segély pedig mostantól csak annak jár, aki rendben tartja a lakhelyét.

A következő évben megnő a bizonytalanság. Nem kizárt, hogy elérkezünk a válság „W-jének” a második, leszálló ágába. A munkaerőpiacon is.

Szigorodnak a szabadságvesztésüket töltőkre vonatkozó szabályok.

Foglalkoztatási szempontból 2011 eléggé felemás volt a kutató szerint. A HR-szakértő pedig sok meglepő dolgot tapasztalt az előző évhez képest a munkaerőpiacon.

Az elvárt bérkompenzációról szóló rendelet várhatóan napokon belül megjelenik.

Egy nemrég megjelent tanulmány szerint az egyetemi diploma nem jelent egyértelmű garanciát a biztos állásra.

Gyanús, ha fizetni kell azért, hogy dolgozhassunk. Átverések a munkaerőpiacon.

29 ezer fővel többen dolgoztak az év első 10 hónapjában a vállalkozásoknál. A közszférában viszont 5 százalékkal csökkent a munkavállalók száma.