Pénzügy

Mennyit keres egy diplomás?

Durbák Ildikó
Durbák Ildikó

2012. 02. 13. 14:14

2012-ben már nemcsak az lesz az egyetemválasztás alapja, hogy milyen tantárgyak, szakterületek tetszenek a diáknak, hanem azt is át kell gondolnia, a megszerzett diploma valós értékkel bír-e a munkaerőpiacon.

Korábban a témában:

A diploma értékének legjobb mutatója a várhatóan annak birtokában megszerezhető átlagfizetés. Ennek ismeretében talán könnyebb mérlegelni, és olyan képzést, intézményt, szakot választani, melynek költsége „megéri az árát”, és a jövőben a fiatal számára piacképes szaktudást, valós karrierlehetőségeket, elfogadható fizetést nyújthat. Ezért is számít, hogy valaki tudatosan válasszon pályát. Az érdeklődési kör mellett a képzési költségeket, illetve az ösztöndíjakat, valamint az elhelyezkedési lehetőségeket és elérhető jövedelmet is figyelembe kell venni.

Fontos információ lehet a Frissdiplomas.hu elemzése szerint, hogy az egyes intézmények képzési költségeit figyelembe véve a teljes költség hány hónap munkavégzés alatt térül meg. A fizetéseknél az Aon-Hewitt több mint 130 000 fő válaszaiból számított, az egyes szakterületeken elérhető fizetéseket bemutató 2010-es bruttó átlagfizetési adatait vették alapul.

A legnépszerűbb szakok

A marketing, kommunikáció és pr-szakmához köthető slágerszakok felvételi keretszámai 2012-ben drasztikusan csökkentek. A döntés oka érthető, a munkaerőpiac évek óta a fenti szakmák túltelítettségéről beszél. Aki mégis mindenképpen úgy gondolja, ebben a világban a helye, annak érdemes számolnia a diploma megszerzése után rá váró kilátásokkal, lehetőségekkel vagy éppen nehézségekkel.

A marketing szakterülethez tartozó képzések, a kommunikáció és médiatudomány, illetve a kereskedelem és marketing alapképzések az átlagos képzési költségeknél alacsonyabb befektetéssel érhetőek el (150 000-216 000 forint/félév), kivételt képeznek ez alól a jó nevű fővárosi intézmények (BCE, BGF), valamint az idegen nyelven indított képzések (pl.: BKF kereskedelem és marketing alapképzése angol nyelven 348 000 forintba kerül egy félév). A levelezős képzések valamennyivel olcsóbbak a nappali alapképzés költségeinél, illetve a kisebb hallgatói létszámú vagy vidéki intézmények akár 100 000 Ft-al alacsonyabb tandíjat kérnek ugyanazon a szakon, mint a fővárosi egyetemek, főiskolák.

Az Aon-Hewitt szerint egy kezdő marketinges szakember átlagfizetése a jelenlegi adórendszerben havi nettó 152 385 forint, míg a KSH jelentése szerint szintén 2010-ben bruttó 207 004 forint volt az átlagkereset, ami ugyancsak a jelenlegi adó- és járulékterhekkel számolva nettó 135 371 forintnak felel meg. Ez alapján a marketing-kommunikációs diplomát szerző diákok az átlaghoz viszonyított bérelőnye mindössze havi nettó 17 014 forint.

Az alacsony bérelőny ellenére a szakmát választó hallgatók közül azok járnak a legjobban, akik egy vidéki intézményben félévente 150 000 forintos képzési költséggel végzik el a szakot, és utána a Közép-Magyarországi régióban próbálnak elhelyezkedni, ahol az átlagosnál magasabb jövedelmet érhetnek el (bár ezt nehezebb megvalósítani, mint az intézményhez vagy a lakhelyhez közeli állást keresni). Így a 6 félév alatt tanulásra fordított pénz számukra közel 53 hónap, azaz majdnem 4,5 év alatt térülhet meg.

Ugyanezt a szakot egy fővárosi intézményben elvégezve (pl.: BCE, BGF) a költségek 67-76 hónap alatt térülnek meg, angol nyelvű alapképzés esetén pedig akár 122 hónap, azaz 10 év is lehet ez az idő. Érdemes hozzáfűzni, hogy egy neves intézmény vagy idegen nyelven szerzett diploma értéke az esetek többségében magasabb a munkaadók számára, így ezzel a képesítéssel a hallgatók akár már az első munkahelyen nagyobb fizetést érhetnek el, vagy akár magasabb pozícióba is kerülhetnek. Ezt is figyelembe véve a fenti, elsőre ijesztőnek tűnő megtérülési adatok lényegesen alacsonyabbak is lehetnek.

Egy tapasztalt marketinges szakember (pl.: marketing specialista) átlagfizetése már nettó 229 794 forint, ha pedig egy, az átlagnál képzettebb és ambiciózusabb fiatal gyorsabban éri el ezt a jövedelemszintet, akár 12-14 hónap alatt is megtérülhet a magasabb színvonalú képzésbe fektetett költsége (fontos azonban felhívni a figyelmet arra, hogy a magasabb képzési hozzájárulás nem feltétlenül jelent magasabb képzési színvonalat).

A mérnökök és informatikusok anyagi megbecsültsége

A műszaki, természettudományi és informatikai képzési területet 2012-től a felvételi rendszer is támogatja, részükre a korábbiakhoz hasonló számú teljes állami ösztöndíjas helyet tartanak fenn, és az átlagnál magasabb a részösztöndíjas keret is, így jelentősen bővülhet a képzésekre felvehető hallgatók száma.

A marketing és kommunikációs szakok képzési költségeihez képest a mérnöki, műszaki képzések költsége jellemzően magasabb. Egy gépész vagy villamosmérnök félévi tandíja a vidéki intézményekben 190 000- 220 000 forint közötti átlagértéken van, a fővárosi, mérnököket képző egyetemeken (pl.: Műegyetem, Óbudai Egyetem) 240 000 forint, de akár 325 000 forint/félévet is elérheti a képzés költsége. A BME például a mérnöki szakok (gépész-, villamos-, energetikai-, közlekedésmérnök stb.) költségét nagyrészt egységesen kezeli.

A műszaki szakokon hosszabb a képzési idő, jellemzően 7 félév, így egy mérnöki diploma (feltételezve, hogy az előírt 7 félév alatt elvégzi az arra jelentkező hallgató) teljes költsége 1,4 -2,4 millió forint közt mozoghat. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Diákközpontja által minden évben elvégzett felmérés szerint a 2009-ben náluk végzett gépészmérnökök átlagos bruttó havi fizetése jellemzően 2 év munkatapasztalattal a hátuk mögött 320 840 forintvolt, ami nettó 205 017 forintnak felel meg. Ugyanezek az adatok a Villamosmérnöki- és Informatikai karon végzettek esetében magasabbak: bruttó 441 524 forint (nettó 278 851 forint).

Így tehát a BME gépészmérnöki diplomájának megszerzésébe fektetett költségek körülbelül 32,5 hónap alatt, míg a villamosmérnöki vagy informatikai oklevél „ára” 16 hónap alatt megtérülhet. Más intézményben szerzett gépészmérnöki diploma akár 20-24 hónap alatt is visszahozza a befektetett pénzt, ha a végzett diákok ugyanazt a jövedelemszintet el tudják érni, mint a Műegyetemen végzett szakemberek.

Az informatikusok, programozók még a mérnököknél is jobb helyzetben vannak: a BME 300 000 forint/féléves tandíját leszámítva a többi intézmény jellemzően 180 000-200 000 forint/féléves díjért kínál programtervező matematikus vagy mérnökinformatikus szakokat. Az informatikusok alapfizetése is magasabb az átlagnál: egy junior rendszergazda például akár nettó 185 402 forintos kezdőfizetést is kaphat, a tanulmányok alatt szerzett tapasztalatnak köszönhetően pedig egy fejlesztő vagy senior pozícióban 221 846 forintot is kereshet a diploma megszerzése után.

A BME adatai szerint az intézményben végzett IT-szakemberek két évvel a végzés után 278 851 forint nettó átlagjövedelemmel rendelkeznek. Ezen szakemberek képzési költsége így átlagosan 14,5-25 hónap alatt megtérül kezdőként elhelyezkedve, tapasztalatot igénylő munkakörökben pedig ez az idő több hónappal is megrövidülhet.

Fontos azonban, hogy a diploma megszerzése után ezek a bérek nem járnak automatikusan a szakembereknek, az adott szakmában elérhető fizetés nagyban függ a munkavállaló nyelvtudásától, készségeitől és képességeitől, a munkához való hozzáállásától, proaktivitásától, illetve tehetségétől. Az adott munkaadó piaci helyzete (kkv vagy multinacionális vállalat, esetleg az állami szféra) is számít a bér mértékénél, valamint a munkavégzés helyétől (régió, főváros, esetleg külföld) is.

TÖBB EZER ÁLLÁSLEHETŐSÉG A PROFESSION.HU-N, KATT IDE!

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

2871252 06/13/2016 US soldiers during a stop of the US armed forces in Riga in the course of the Dragoon Ride II of the Saber Strike-2016 international exercise. Taisija Voroncova/Sputnik
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.