Levelet írtak a kormányfőnek arról, hogy megélhetési válság fenyegeti az idősek tömegeit.
megélhetés
Kétharmadának hiányos a családi kasszája.
De a kényelmes élethez inkább 250 ezer forint.
Ez derül ki a KSH legfrissebb, szubjektív jólétet vizsgáló adataiból.
Negyven felett inkább az anyagi gondok és az egészségügyi kihívások jutnak eszünkbe, ha a nyugdíjra gondolunk.
Úgy gondolja, a rácsok mögött biztonságosabb.
Főként a nagyon megdrágult élelmiszer a zsebmetsző, hatból egy ember a járványban elveszítette a munkahelyét vagy kevesebb a fizetése. 100-ból 6 ember gyorskölcsönt vett fel.
A KSH statisztikája és más felmérések alapján is az látszik, nem reális elvárni, hogy a magyarok félretegyenek a nyugdíjra. A többség számára ugyanis még az átlagosnak gondolt megélhetés sem elérhető, nemhogy a nyugdíjcélú megtakarítás.
21 millió forintot lenne célszerű megtakarítanunk nyugdíjig, de ennek a többség közelében sincs.
A dolgozó brit dolgozó anyáknak a XX. század elejétől a legnagyobb zsonglőrmutatványra kellett vállalkozniuk: megtartani állásukat, miközben gyermekeiket nevelik.
Szinte mindegyikük saját ingatlanra hajt.
A nyugellátás alapelve szerint a nyugdíj az öregek alapvető megélhetési forrása kell hogy legyen.
A lakosság több mint harmada egy hónapot sem tudna átvészelni, ha kiesne a jövedelme.
Még mindig alacsony a magyar bérek szintje a gazdaság növekedésének mértékéhez képest, és nem is növekszik olyan ütemben, mint a közép-kelet-európai régió más országaiban.
Úgy tűnik, kompenzáció jöhet majd.
Az egyszemélyes, gyermektelen háztartások adataiból elkeserítő kép rajzolódik ki.
A gond az, hogy a nyugdíjak jelenlegi szintje hosszú távon nehezen fenntartható.
Aggódunk gyermekeink jövőjéért, mégsem lépünk.
Ha rossz évük van, alig évi 950 ezer forint jön be nekik a zenéből.
Az egészségügy a legfontosabb probléma, a korrupció nagyobb gond a bevándorlásnál a magyarok szerint
Sokak életében a megélhetési költségek előteremtése is nagy nehézséget okoz, a terrortól való félelem viszont csak két százaléknak jelent személyes problémát.
Főleg a jobb megélhetés csábítja külföldre a fiatalabb korosztályt.
Minden ötödik idős ember tapasztalja, hogy sehogyan sem tud kijönni a járadékából.
Már a diákmunka területén is érezhető a munkaerőhiány.
Több készpénzes segítség, igazságosabb adórendszer, a közösségek megerősítése szerepel a terveik között.
