Miközben az evéskultuszt piedesztálra állító Krúdy Gyula 1919-ben még attól tartott, hogy eltűnnek Magyarországról a tekintélyt parancsoló hasak, az 1930-as években már egyre több orvos figyelmeztetett az egyre terjedő elhízásjárvány veszélyeire.
krúdy gyula
Krúdy Gyula a való életben is nagyevő volt, vagy csak legenda, hogy ő lett volna a legnagyobb magyar ínyenc? Részlet Nyáry Krisztián Így ettek ők című új könyvéből.
Sok mindent el lehetett képzelni, csak azt nem, hogy Szindbád csapongó utazásait filmre lehet vinni. Ám kiderült: ha akadnak olyan géniuszok, akiknek fantáziája Krúdy Gyuláéhoz hasonló, akkor a vásznon is létrejöhet a Szindbád, a csodák csodája.
Krúdy Gyula élete során számos kalandba keveredett: huszár ellen párbajozott, elszökött és rengeteget mulatozott. Mindemellett sosem hanyagolta el az írást, több ezer művet alkotott meg, és a magyar irodalom egyik legjelentősebb írójává vált.
Jeles kurtizánról jelent meg kötet, kedvesei között volt a 144 éve született Krúdy Gyula.
Igazi nyírségi történet.
A Szindbád-történetek jó része a közeli Belvárosi Kávéházban született – ezzel indokolták a szobor felállítását, arra azonban nincs bizonyíték, hogy az író valóban dolgozott volna ott.
Az elmúlt években hirtelen megnőtt hazai szoborállítási kedv most az ülő Krúdyt hívta életre.
Csak 55 évet élt, mégis az egyik legtermékenyebb írónk volt.
A minap pedig egy száznegyven éves manussal futottunk össze.
Durván bekajálni. Íme a Csiga.
A világon ma is egyedülálló Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban jártunk. Galéria.
Akiknek a Balaton adta az ihletet.
Az élet napos és árnyékos oldala a korlátlan fantáziabirodalomtól az ember okozta természeti károkig.
Szikszai Rémusz egy nem mindennapi darabban kollégáival az író szerelmi életébe enged bepillantást egy valós levelezés felelevenítésével.
Nyíregyháza, október 21. – Ezen a napon született a szabolcsi városban a magyar modern prózaírás nagy alakja, a Szindbád novellasorozat szerzője.
