„Soha nem szenvedtem alkotói válságban. Nem is tudom, mi az. Imádok írni”– mondja Bret Easton Ellis, aki tizenhárom év után jelentkezett először regénnyel. De vajon mennyiben önéletrajzi a könyv? És hogyan hatottak rá a botrányok? Interjú.
Életmóddá tett várakozás a kultúratúltengésben. Túl nagy távolságok és meglepő közelségek. Csupa különös ellentmondás találkozása. Életünkben először jártunk az Ördögkatlan Fesztiválon – így láttuk.
A tervek szerint novemberben jelenik meg a Budapest Nagyregény, amelyben 23 kortárs szerző ad arcot a főváros minden egyes kerületének. Két íróval – Szabó T. Annával és Bartók Imrével –, valamint az egyik szerkesztővel, Péczely Dórával jártunk utána, mit várhatunk a kötettől.
Vörös István írása a 94 évesen elhunyt Milan Kunderáról, a gondolkodással kivívott szabadságról, a prágai tavasz örökségéről, a történelmet alakító írókról, valamint arról, miért lesz más egy Kundera-mentes világban élni.
Egy XVII. századi francia teológus és könyvtáros arra a következtetésre jutott, hogy az ókori görög és latin nyelvű irodalom szinte teljes egészében hamisítvány.
A Széchenyi-díjas esztéta, Radnóti Sándor is megszólalt abban a vitában, amely az irodalmi díjak megítélésével kapcsolatban tört ki Kukorelly Endre és Mezey Katalin között.
Szerzőnk, aki költő, irodalmi szerkesztő, műbírálat-paródia alá vetette Gyurcsány Ferenc Facebookon megjelent verseit. Kritikájában arra jut, a szövegeket nem lehet másként értelmezni, csakis anakronisztikus politikai giccsként.
A második világháború alatt behívták katonának és Németországba vitték, ahol közelről láthatta az ember legmélyebb nyomorúságát és a koncentrációs táborok világát.