A Kölcsey család Ond vezérig vezette vissza eredetét, leghíresebb tagja, Kölcsey Ferenc 1790. augusztus 8-án született a Szatmár megyei Sződemeteren (ma Románia része). Szülei művelt emberek voltak, apja tekintélyes jogtudós, Kölcsey gyermek- és ifjúkora viszont súlyos csapások sorozatát hozta.
Gyógyulás a kemencében?
Mindössze négyéves volt, amikor elkapta az akkoriban gyakori, és nagyon magas halálozással járó feketehimlőt. A betegség nagyon megviselte, csaknem belehalt, és egész életére rajta hagyta a nyomát: a jobb szemére megvakult. Ez is a betegség egyik következménye lehet, a szaruhártya fekélye okozhat vakságot.
A történet több, apró eltérést mutató változatban megtalálható (például itt), de igazságtartalmát ezidáig nem sikerült igazolni. E szerint a rendkívül rossz állapotban lévő, eszméletét vesztett kisfiút – állítólag Panka, a kis Ferenc dajkájának javaslatára, – népi gyógymódnak vetették alá.
A kemencét még elviselhető, 50-60 fokos hőmérsékletre hevítették, majd beletették a gyereket és rácsukták az ajtót. Tűz természetesen nem égett benne, valójában olyan lehet, mint egy szauna. Ezután különböző olajokkal kenték be a testet és ágyba dugták a beteget, a melegtől pedig a hólyagok kifakadnak, ami állítólag gyorsítja a gyógyulást, növeli a túlélés esélyét.
Az anya nem bírta tovább
Ferencnek annyi időt kellett volna eltöltenie a kemencében (nem egyedül, hanem dajkája ölében), amíg az édesanyja odakint elmond hét Miatyánkot. Bölöni Ágnes azonban – gondolhatjuk, mennyire aggódott – az ötödik után mintha fia hangját hallotta volna odabentről, ezért azonnal „feltépte” a kemence ajtaját. Ettől huzat keletkezet,
Nem tudjuk, hogy valóban így volt-e, de az tény, hogy a himlő hagyta sebek miatt Kölcseyt sokat piszkálták kortársai, részben emiatt is válhatott visszahúzódó, a tudományoknak élő, komoly személyiséggé. Részben, mert mindössze hatéves volt, amikor elveszette édesapját, 12 éves korában pedig édesanyja is elhunyt.
