inváziós faj

A Balatont mára teljesen uraló, idegenhonos kagyló óriási mennyiségben van jelen, és mint kiderült, kiváló minőségű haltáp készíthető belőle.

Az óriás lódarazsak amerikai terjedését lehetetlennek tűnik megállítani, egy másik, ugyancsak ázsiai lódarázs pedig már elindult Magyarország felé.

A japán lódarázs komoly fenyegetést jelent az észak-amerikai méhekre.

A déli megyékben tapasztalták a legmagasabb mértékben az invazív címeres poloskák jelenlétét.

Egyes kenguruk képesek voltak alkalmazkodni a nagy-britanniai környezethez.

A két inváziós növény érintése másodfokú égési sérüléseket okozhat, szembe kerülve a kémiai anyagai komoly látásproblémát, akár vakságot is előidézhetnek.

A berki verébnél kényelmesebb madár talán nincs is, vonaton utazik sok száz kilométert. Persze nem önszántából.

Akadálytalanul terjednek, lassan, de biztosan ellepik az egész országot.

A homoki prérifű gyorsan és agresszívan terjed, elnyom mindent maga körül, egyelőre kiirthatatlannak tűnik.

A szakértők igyekeznek jobban felmérni a populációt.

Kiszoríthatják a védett növényeket, tönkre teszik a legelőt, de talán még meg lehet állítani inváziójukat.

Nem a lapp erdeicsótány okoz riadalmat, de fontosabb kérdés, hogy akkor most jön a csótányinvázió, vagy sem.

Az 50+3 magyarországi csípőszúnyogfaj egyedei már téli nyugovóra tértek, de mi lesz tavasszal? Főleg az a „+3” ad okot nyugtalanságra, komoly járványokat indíthatnak – mutatjuk, mennyire tehetetlenek vagyunk.

Attól, hogy barnák és nyálkásak, még nem biztos, hogy behurcolt spanyol csupaszcsigákról van szó. Komoly károkat képesek okozni, de az irtóhadjáratnak rendre az ártalmatlan, sőt hasznos fajok esnek áldozatul.

Többezren hívnak rovarirtó szakembert, amióta megjelent Magyarország poloskafertőzöttségi térképe.

Nincs hatékony természetes ellenségük, nincs kifejezetten ellenük kifejlesztett vegyszer, tökéletes védelmet pedig a szúnyogháló sem adhat. De akkor mit tehetünk, amikor a hideg beálltával tömegével lepnek majd el minket e gusztustalan rovarok?