időszámítás

Mintegy száz éve úgy tűnt, hogy a világ átáll egy 13 hónapból álló időszámításra. Rengeteg minden szólt mellette, a végső döntéskor viszont kiderült, még több szól ellene.

A naptár már 10 napos eltérést mutatott a valódi időhöz képest.

A Julianus-naptár pontatlanságai az évszázadok során felhalmozódtak.

Egyértelműnek tűnik, hogy időszámításunk Jézus születésével kezdődött, a jelek szerint azonban a tudósok tévedtek a dátummal kapcsolatban. A bizonyítékok azt mutatják, a megváltó korábban jöhetett a világra mint hittük.

Január 1-jét Róma második királya jelölte ki évkezdetnek, Caesar később megerősítette, a világtörténelem leghosszabb éve 445 napból állt.

Egyféle időszámítást akarnak, és lehetőleg a nyárit.

A jelek arra mutatnak, hogy hiába volt az idei év a határidő, az unió 2021-ben nem fogja eltörölni az évi kétszeri óraátállítást, egyelőre marad téli és a nyári időszámítás.

A négyévente beiktatott szökőnap a naptár évi több mint 5 órás lemaradását ellensúlyozza, de nem egyszerűen egy toldaléknap hozzáadásáról van szó.

A Jupiter és a Szaturnusz együttállása a Halak csillagképben egyértelmű jel lehetett, csak értelmezni kellet tudni.

Volt, ahol a brit könyvelő 13 hónapos naptárát 1989-ig használták.

Az ifjú Johannes Kepler számításai szerint a teremtés időpontja Kr.e. 4977. április 27. délelőtt 11 óra.

Új időszámítás kezdődik a navigációs rendszerben.

A természet semmit nem ad ingyen, reggel fizetjük meg az árát, ha az EU állandósítja a nyári időszámítást és téli délutánokon tovább lesz világos.

Johannes Kepler számításai szerint az Úr Kr.e. 4977. április 27. teremtette a világot.

Nagyon reméljük, hogy olvasóink szeretik 2016-ot, ugyanis tovább élvezhetik. Egy egész másodperccel.

Ez volt a helyzet 1582-ben, amikor Gergely pápa bevezette naptárreformját.

Van itt minden hentesbárdtól a féltékenységig, egy a lényeg: február a hónapok vértanúja.