Izgalmas, őskori leletek kerültek elő egy németországi barlangból.
homo sapiens
A friss kutatás szerint ha az éghajlat lenne a fő felelős, nagyobb ingadozásokat kellen látni a nagy emlősök populációinak hanyatlásánál.
Egyre fontosabbá válik a kérdés: érintkezett-e a homo sapiens és a neandervölgyi?
Jóval korábban sajátíthatta el az ember a tűzgyújtás képességét, mint gondolták.
Az új szülött egy eddig ismeretlen emberi ághoz tartozhatott.
A szakértők szerint elképzelhető, hogy megtalálták a neandervölgyi ember és a homo sapiens utolsó közös ősét.
A sikerhez persze nem „finnyásságunkon” kellett úrrá lennünk, hanem meg kellett tennünk az utolsó nagy evolúciós lépést. Dögök között váltunk félelmetesen sikeressé. Emberré.
A kutatók egy laoszi barlangban fedeztek fel izgalmas leleteket.
Temetkezési helyet és művészeti alkotások nyomait találták meg, 100 ezer évvel azelőttről, hogy megjelent a modern ember.
A kutatók szerint ezek a legősibb lábnyomok, amelyeket a Homo sapiens hagyott hátra.
A homo sapiensek harmadik hulláma sodorhatta el a neandervölgyieket egy új elmélet szerint.
A felfedezés újraírja, amit eddig az ősi emberekről tudtunk.
Összesen 575 vulkanikus kőzetből készült tárgyat találtak.
A faj jóval megelőzte a Homo sapienst.
Úgy tűnik, élénk kapcsolat volt a két csoport populáció között.
A lelet egy gyenyiszovai kislányé lehet.
Őseink egészsége romlott, testmagassága csökkent, amikor a vadászó-gyűjtögető életmódról áttértek a földművelésre és az állattenyésztésre.
A genetikai különbségek vezettek az alkalmazkodás, kreativitás, találékonyság területét érintő különbségekhez.
A kutatók a gyermeknek a Mtoto nevet adták.
A homo sapiens netnográfiai vizsgálata alapján a SentiOne kutatócsapata megalkotta a Homo Quarantenicust.
Úgy tűnik, a vártnál tovább használták az emberek a középső paleolitikum eszközeit.
A szakértők a portugáliai Lapa do Picareiro leleteit vizsgálták.
A leletek 120 ezer évesek lehetnek, és a Homo sapienstől származhatnak.
A szakértők egy bulgáriai barlangból előkerült leleteket vizsgáltak.
