Az őstörténet legrégebbi sírjainak felfedezéséról számolt be hétfőn Lee Berger világhírű paleontológus. A Dél-afrikai Köztársaságban történt felfedezés révén legalább százezer évvel korábbra datálhatók a temetkezési szokások első nyomai – írja az MTI.
A maradványokra mintegy harminc méterrel a föld alatt találtak rá, egy keskeny folyosóhálózat végén. Az itt elhelyezkedő fülkékben magzatpózba összezsugorított formában helyezkedtek el az ember távoli rokonainak megkövült maradványai. A felfedezők megállapították, hogy a lyukformájú sírokat a kiásott földdel visszadugaszolták, amiből arra következtettek, hogy az őskori holttesteket szándékosan temették el.
Az ásatásokat a Johannesburgtól északnyugatra fekvő, az emberiség bölcsője néven ismert, az UNESCO világörökségi listáján szereplő régészeti helyszínen végezték. Az eddig feltárt legrégebbi temetkezési helyek – a Közel-Keleten és Kenyában – körülbelül időszámításunk előtt 100 ezer évre datálódnak, és a Homo sapiens maradványait tartalmazzák.
A dél-afrikai sírok azonban i.e. 200 000 – 300 000 közöttiek, és a Homo naledi nevű, kistermetű (mintegy másfél méter magas), narancsnagyságú aggyal rendelkező emberféle maradványait őrzik. A Homo naledi, amelynek a Lee Berger általi felfedezése már megkérdőjelezte az emberiség evolúciójának lineáris értelmezését, továbbra is rejtély a tudósok előtt.
Berger szerint a felfedezés azt mutatja, hogy a temetkezési szokások nem korlátozódtak a Homo sapiensre vagy más, nagyméretű aggyal rendelkező emberfajtákra. Az elmélet már 2015-ben is nagy port kavart, amikor a paleontológus bemutatta a Homo naledit a világnak. Az 57 éves felfedező szerint hegyes vagy éles szerszámmal a sírok falába vésett mértani jelképeket is találtak. A négyszögeket, háromszögeket és kereszteket szerinte tudatosan vésték a lesimított felületre.
