Jóllehet, valamennyi hitelintézetnél első számú szempont, hogy a kölcsönök kihelyezése előtt alaposan tájékozódni kell a leendő ügyfelekről, az ezt segítő Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszer (BAR) nyújtotta lehetőségeket még ma sem minden bank használja ki teljeskörűen. Az év első hónapjai azonban azt sejtetik: ez a helyzet az év végére akár homlokegyenest megváltozhat. Manapság ugyanis még csak azt lehet megtudni, hogy a hitelekért folya
Hetilap: Pénzügyek
A hitelezők védelmére az utóbbi időben több szerveződés is létrejött. Ezek, bár némelyikük a hitelintézeti kapcsolatokat sem veti el, mégis elsősorban a vállalati adatokra, e társaságok közötti információáramlásra apellál. Jóllehet, már közel hat éve megalakult, mindeddig nem működött az Országos Hitelvédelmi Egyesület (OHE). Ez a társaság ugyan nevében azonos a közel ötven évvel ezelőtt beszüntetett [...]
Optimista világpiaci hangulat és kiugróan eredményes első negyedév az álmoskönyvek szerint jó jelek a részvénypiacokon érdekeltek számára. Bár a vezető tőzsdei kibocsátók közül eddig még csak néhányan tették közzé a gyorsjelentésüket, a kedvező klíma és a látványosan javuló nyereségesség a Richter és a TVK esetében máris rekordmagasságba szökkenő árakat hozott.
Az 1996 végéig hatályos pénzintézeti törvény értelmében 1994 februárjában nyolc hazai bank (a Budapest Bank, az Inter-Európa Bank, a Magyar Hitel Bank, a Magyar Külkereskedelmi Bank, a Takarékbank, a Kereskedelmi és Hitelbank, az OTP Bank, valamint a Postabank) alapította a Bankközi Informatika Szolgáltató Rt.-t. Ezt követően a volt Állami Bankfelügyelet valamennyi, betét elfogadására és bankszámla [...]
Az ősztől tervezi az első hitelek nyújtását a majdani Földhitel- és Jelzálogbank (FHB), mely az Országgyűlés által a múlt héten elfogadott törvény alapján a közeljövőben alakul meg. A jelzálog-hitelintézetekről és jelzáloglevélről szóló törvény sokak szerint éppen csak enyhít a mezőgazdasági hitelezés gondjain, az intézmény jogszabályi megszületését azonban több bank is epedve várta.
A magyar agrárgazdaságban a hosszabb lejáratú, beruházásokat elősegítő kölcsönök mintegy hatszáz éve tűntek fel először. A jelzálogkölcsön mindazonáltal csak a múlt évszázad elején kezdett e földön gyökeret verni. A második világháborúig, amikor is egy tollvonással véget vetettek létüknek, Magyarországon több földjelzálog-hitelintézet működött. Az első az 1867-es kiegyezés előtt alakult, Magyar Földhitelintézet néven. S bár eleinte [...]
A Magyarországon jelenleg használatos passzív repo sokkal inkább a nemrégiben bevezetett betéti konstrukcióhoz hasonlatos, mintsem az európai országok monetáris politikájában a közelmúltban egyre jelentősebbé váló valódi repoműveletekhez. A nyugat-európai aktív és passzív repo mind a likviditás, mind a másodlagos piac szempontjából inkább az állampapírok eladásához és vételéhez, mintsem magyar névrokonához hasonlít.
A "gazdát kereső" kölcsönök és betétek elirányítására Magyarországon számos tanácsadó vállalkozik örömest. Néhányuk bankügynökként folytatja e tevékenységét, ami többek között azt jelenti, hogy nekik egy hitelintézet már bizalmat szavazott.
A múlt héten hozta nyilvánosságra az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. az újabb Richter-kibocsátás részleteit. Az ÁPV Rt. 1,8 millió papírt értékesít, egymillió részvényt pedig – későbbi fejlesztési beruházásainak fedezetéül – a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár hoz forgalomba, alaptőke-emelés keretében. Az összességében 2,8 milliós (tőkeértéken 30 milliárd forintnyi) kibocsátásból 2,6 milliót külföldön, kétszázezret pedig [...]
A Budapesti Árutőzsde (BÁT) határidős gabonaszekciójának ármozgásai alapján egyre nyilvánvalóbb, hogy aratásig a jegyzéseket elsősorban a világpiaci fejlemények, nem pedig a hazai bőséges átmenőkészletek és a kedvező terméskilátások mozgatják majd.
Az 1997. január 1-jén életbe lépett új értékpapírtörvény (épt) sokat javított a részvényjegyzések eddigi mostoha körülményein, de a következő két slágerpapír jegyzésénél megismétlődhetnek a jól ismert "sikerjegyzési" körülmények: nagy sorok, kevés papír. Az ok a Magyarországon értékesítésre felajánlott részvények csekély száma.
A tavalyi látványos személycserék helyett ezúttal a piaci erőviszonyok és a törvényi szabályozás megváltozásából adódó kihívások állnak a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) e heti közgyűlésének középpontjában. Minden bizonnyal felvetődik majd az egységes szavazati jog megbontásának kérdése: a tőkeerősebb, illetve nagyobb forgalmat lebonyolító értékpapír-forgalmazók a jövőben nagyobb beleszólásra tartanak majd igényt. Várhatóan nem kerül szóba viszont -
Az újabban ismét mind nagyobb port felvert bankkonszolidáció vizsgálatával megbízott parlamenti bizottság várhatóan májusban befejezi tevékenységét. Jelentésük elkészítéséig még hátravan három társaság - a Kvantum Bank Rt. (mai nevén Kvantum Investment Bank Rt.), a Risk Kft. és a Rizikó Kft. - vezetőinek meghallgatása. E cégek ugyan, speciális helyzetüknél fogva, önálló pontként szerepelnek a bizottság napirendjén, ám a vizsgálódásba bevont honat
Célegyenesbe fordult a hazai tőkepiac eddigi legnagyobb tranzakciója, a budapesti tőzsde favoritjának kikiáltott Magyar Olaj- és Gázipari (Mol) Rt. alaptőkéjének 17 százalékát kitevő részvénypakett értékesítése. A felfokozott várakozásoktól kísért kibocsátás végleges árfolyamát a kereslet függvényében csupán május hatodikán állapítják meg, addig a befektetők számára nyitott a kérdés: eladják-e olajpapírjaikat a jegyzés előtt az olcsóbb visszavásá
A hét elején ismét rekordmagasságba, 5902,04 pontig szökött a Budapesti Értéktőzsde indexe. A hazai piac átértékelése és a társaságok várható eredményjavulása eredményezhet még az idén az állampapírok hozamait meghaladó árfolyam-emelkedést.
Elsősorban az átalakulásban kevésbé előrehaladott gazdaságok számíthatnak a jövőben az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) segítségére. Az "érettebb" országok finanszírozása mindazonáltal nem szűnik meg, de arányaiban bizonyára csökken.
A közgyűlési szokásoktól eltérően a kormányzók egy konkrét finanszírozási programot illetően is szükségesnek érezték hallatni a szavukat. Két ukrán atomreaktor: a Rovno 4 és a Kmelnyitcki 2 befejezésének támogatásáról van szó. Az egyszerűen csak R4 K2-ként emlegetett program a bezárandó csernobili erőmű helyettesítésének jelszavával indult. Csakhogy ezt a megoldást az EBRD által felkért független szakértőkből [...]
MILLIÁRD FORINT Megnevezés 1995. záró 1996. záró Mérlegfőösszeg 344,9 364,4 Hitelek (nettó) 117,7 143,7 Saját tőke 11,8 14,8 Adózás előtti eredmény 3,3 2,6 Adózott eredmény 3,2 2,0 Tőkemegfelelési mutató (százalék) 10,0 9,48
Az amerikai gazdaság eredményessége láttán ismét erőre kaptak a dollárkamatok emelésével kapcsolatos várakozások, s ez kedvező feltételeket kínált a zöldhasú keresztárfolyamai szárnyalásának. Az elmúlt két hét során mintegy négy százalékkal értékelődött fel a tengerentúli valuta, és így több éve nem látott rekordárfolyamokon születhetnek üzletek a dollárra a nemzetközi devizapiacokon.
Az elmúlt hónapban érdekes erőegyensúly alakult ki a vevők és az eladók között a Budapesti Árutőzsde határidős gabonapiacán. A viszonylag szűk, ezer forintos sávban mozgó jegyzések azt mutatják: a piaci szereplők véleménye megoszlik arról, hogy az újtermésű gabonák ára fel- vagy lefelé mozdul-e el aratásig.
Az elmúlt hónapban két esemény is hathatósan rányomta bélyegét az állampapír-piaci hozamokra. A leértékelési ütem mérséklésének hírére a legtöbb futamidejű papír hozama több tized százalékponttal esett. A jegybank múlt hét eleji kamatemelésének hírére viszont - lényegében a hó eleji csökkenést kompenzálva - felfelé mozdultak el a hozamok.
A kockázati tőkés már működő vállalkozások kisebb-nagyobb részesedésének megszerzésével, jellemzően legalább két-három – de gyakran akár hat-nyolc – éves futamidővel, az átlagosnál magasabb hozam reményében fekteti be pénzét. A hozam alakulása a portfólióba kerülő társaság piaci értékének növekedésétől függ: ennek érdekében pótlólagos tőkéhez juttatással, vezetési tanácsadással, a piaci kapcsolatrendszer fejlesztésével segíti a kiválasztott cég működését, [...]
Nem kis meglepetést keltett szakmai körökben Medgyessy Péter pénzügyminiszter kijelentése, mely szerint a Konzumbank (KB) is feliratkozik a még idén privatizálandó állami hitelintézetek listájára. Nagy kérdés azonban, hogy lesz-e elegendő politikai "hátszele" ennek a tranzakciónak. A Konzumbanknak ugyanis - a Corvinbankkal karöltve - a kis- és középvállalkozások támogatását célzó kormányprogramban is kulcsszerepet szánnak.
Az Európai Unió (EU) direktíváihoz igazodva született meg és vált kötelezővé 1997. január elsejétől a hazai fogyasztási hitelek esetében a teljes hiteldíjmutató számítása. Bár az itthon hiteldíjként emlegetett fogalom nem teljesen azonos az unióban használatos definícióval, egy biztos: számítása és közzététele - bankonként - az eddiginél kézzelfoghatóbbá és összehasonlíthatóbbá teszi a hitelek költségeit.
