Elvileg minden banknak megvan a maga portfóliótisztító, úgynevezett “work out” cége, amely a pénzügyi intézmény legproblémásabb követelései felett gyámkodik, ám a Varga Mihály fideszes képviselő vezette parlamenti bizottság meghívottjai eltérnek az átlagtól. A Kvantum Bank a kilencvenes évek eleji pénzintézeti követelések mosodájaként funkcionált. Azóta azonban profilt váltott, s – ahogyan azt a bank tavalyi rendkívüli közgyűlése jóváhagyta – ma már elsősorban az eredeti elképzelésben is szereplő befektetési banki tevékenység dominál a társaságnál. A másik két portfóliótisztító cég pedig születésének körülményeit tekintve is egyedülálló. A Risk Befektető és Vagyonkezelő Kft. (Risk) a Magyar Hitel Bank (MHB), a Rizikó Faktor Kockázatkezelési Kft. (Rizikó) pedig az Agrobankkal 1996 januárjában fuzionált Mezőbank 100 százalékos tulajdonában azért jött létre, hogy mentse, ami még menthető a két banknál befagyott tetemes követelésállományból. Mindkét anyabank esetében nyílt titok volt, hogy a rossznak minősített kintlévőségek eltüntetése nélkül gyakorlatilag privatizálhatatlan.
Külföldön ez a módszer már hosszú évek óta bevált receptje a banki portfóliók megtisztításának, itthon azonban – talán soha ki nem derülő okokból – az MHB előtt egyetlen hitelintézetnél sem alkalmazták. Pedig a konszolidációk csúcséveiben egyebek mellett a Világbank szakemberei is javasolták a magyar bankoknak a Risk- és Rizikó-féle társaságok létrehozását.
Az állam, eladási szándékát igazolva, egyedülálló helyzetet teremtett a két társaság számára, amikor 5,6, illetve 5,5 milliárd forintig terjedő segítséget ajánlott fel számukra. Pontosabban: a kormányzat készfizető kezességet vállalt a két társaság azon kötvényeinek bizonyos tőkerészére, amelyeket a Risk és a Rizikó a követelések halasztott fizetéssel való értékesítése miatt bocsátott ki. Az állami garancia mellett az értékpapírok lejárata (10 hónap) is hajszálra megegyezik; azt követően a társaságok inkasszót nyújthatnak be az ígért összeg erejéig.
A Rizikó létrejötte és elsősorban a számára (is) felajánlott állami garancia javarészt a Risk példáját követi, de már bejáratottabb módszerekkel. (Lehet, hogy a két koncepció azért is hasonlít ennyire egymásra, mert mindkettő bölcsőjénél ott bábáskodott az a Radnótzi János, aki valamikor a Risk előkészítésében is közreműködött, ma pedig a Mezőbank portfóliótisztító cégének a vezérigazgatója.) Az MHB portfóliótisztító társasága ugyanis 1995. december 29-én úgy bocsátotta ki 11 milliárd forint névértékű kötvénycsomagját, hogy a Risk Work Out névre keresztelt értékpapírok mögött ekkor még nem állt állami kezességvállalás. Ez a kötvény ’95 végén 1997. július 29-ei lejáratú és a 365 napos kincstárjegyek átlaghozamához kötött, változó kamatozású volt. Az akkori elképzelések szerint az állam utólag vállalta volna az értékpapírokra a kezességet. A garanciáról szóló kormány-előterjesztést azonban az eredetileg kijelölt februári dátum helyett csak 1996 márciusában tűzték napirendre. Az akkor hozott kormányhatározat a Risket új kötvény kibocsátására kötelezte, 1996. március 27-ei dátummal, évi 25 százalékos kamattal. A Risk Work Out II. kötvénycsomag elődje kiváltására szolgált, az új értékpapírt – az előzőhöz hasonlóan – teljes egészében az MHB jegyezte le, s idén január 27-én járt le.
A kitaposott ösvény azonban a Rizikónak nem minden szempontból előnyös. Mint Majoros Anna, az 1996 tavaszán életre hívott kft. ügyvezető igazgatója a Figyelőnek elmondta: a kötvények tíz hónapos lejárata például nagyban megnehezíti a dolgukat. Ennyi idő alatt még egy bírósági tárgyalást sem tűznek ki, nemhogy érvényesítsenek egy befagyott követelést. – Tekintettel arra, hogy e portfóliótisztító kft.-kben zömmel felszámolás alatt álló ügyfelek bentragadt kölcsönei sorakoznak, sokkal kedvezőbb lett volna egy hároméves lejáratú kötvénykonstrukció – magyarázta.
Az állami készfizető garancia gyámkodása alatt egy kalap alá vont két cég közül a Risk idén január 27-én letette a lantot. A tavaly szeptemberben – még az MHB privatizációs tenderének lezárása előtt három héttel is – jelzett 3-4 milliárd forintból a társaság végül csak 2,4 milliárdot hívott le, majd bejelentette végelszámolásos megszűnését. Meglehet, a Risk céljai között első helyen mindenkor a mielőbbi portfóliótisztítás állt, s nem a bevétel maximalizálása.
Ez év elején már a Rizikó anyabankjának vezérigazgatója, Kabai Gyula is biztosra ígérte, hogy a cégnek nem lesz szüksége a teljes 5,5 milliárd forintos kezességvállalás igénybevételére. 1996 végén a társaság az addig befolyt bevételekből teljesítette kamatfizetési kötelezettségét, illetve kötvényeket vásárolt vissza – ezzel 4,6 milliárd forintra csökkentve a még forgalomban lévő, 21 százalékos kamatozású értékpapírok összértékét. Az 1997. május 25-ei lejáratú kötvények tőkerészére szóló garanciából a Rizikó – a jelenlegi állapot szerint – várhatóan mintegy 4 milliárd forintot vált majd be.
A már lehívott, s a majdan lehívandó összegeket azonban nem lenne szerencsés ilyen egyszerűen szembeállítani egymással. Már csak azért sem, mert a két társaság megvásárolt követelésállománya meglehetősen eltérő nagyságú. A Risk könyv szerinti értéken mintegy 80 milliárd forintnyi rossz portfóliót vett meg az MHB-tól, 14,2 milliárd forintért. A Rizikó birtokába került eszközállomány bruttó értéke (16 milliárd forint) viszont nem sokkal volt több annál, mint amennyit a Risk az MHB-nak fizetett. A Mezőbanknak és az Agrobanknak körülbelül fele-fele arányban felróható rossz portfólió nettó 5,537 milliárd forintos “vásárlási” értéke a Rizikónál végül is majdnem megegyezik az állami készfizető garancia 5,5 milliárd forintjával.
A speciális helyzetű portfóliótisztító társaságok mellett az MHB-nek és a Mezőbanknak is van önálló work out cége. – A tavaly decemberben a holland ABN Amro Bank tulajdonába került MHB-nél az MHB Work Out Kft. feladata az időről időre befagyott követelések tisztítása, ám a Riskkel ellentétben itt a munkát banki dolgozók végzik – hangsúlyozta a Figyelőnek Bugár Csaba, a kft. ügyvezető igazgatója. A work out cég a reménytelennek tűnő kihelyezéseket ugyanúgy megveszi a banktól, mint a Risk tette, de nem abban érdekelt, hogy eladja, hanem megpróbálja behajtani azokat. A tavaly októberben létrejött MHB Work Out Kft. a Risk mellett 70 százalékos megtérülést ért el, eszközállományuk összetétele azonban jelentősen különbözik. Míg a Risk eszközállományában 30-35 százalék között volt a követelések aránya, az MHB Work Out Kft.-ben ez az érték megközelíti a 80 százalékot.
– A Mezőbanknál a portfólió tisztítását évek óta a Business Invest Követelés- és Vagyonkezelő Rt. végzi, és ez vélhetően a jövőben sem lesz másképp – hangsúlyozta a Figyelőnek Radnótzi János, az rt. vezérigazgatója.
A Kvantum Bankot, amelyet ma már szinte csak a bizottsági meghallgatás köt a Riskhez és a Rizikóhoz, 1990-ben tényleg portfóliótisztító célzattal hozta létre a Kereskedelmi és Hitelbank (K&H), a Postabank és a Portfólió Bank, ám pénzintézetként alapították. – A 800 millió forintos alaptőkével induló bankról már az első pillanatban látszott, hogy azt a tulajdonosok hosszabb távú feladatra szánják – mondta a Figyelőnek Haás László, a Kvantum Investment Bank vezérigazgatója -; kezdetben a csődhelyzetben lévő, felszámolás vagy végelszámolás alatt álló adósokkal szembeni követelések behajtása volt az első számú küldetése. Az időközben, két lépcsőben, 1,97 milliárd forintra növekedett alaptőkéjű bank a megvásárolt követeléseket néhány esetben továbbértékesítette, legtöbbször azonban megtérülést ért el, illetve a mögöttük álló eszközökhöz igyekezett hozzájutni. Az 1995 elején történt tulajdonváltással párhuzamosan – amikor a K&H 100 százalékos tulajdonosa lett a társaságnak – a hitelintézetnél erősödni kezdett a befektetési tevékenység. Azokat a működő vagyoneszközöket, amelyekhez hozzájutott, társaságba szervezte, feljavította, majd így értékesítette. Emellett egyre nagyobb privatizációs tranzakciókban – a Centrum, az Orex, a Libra, a szegedi Kossuth Nyomda, a szolnoki Mezőgép – is részt vett az eredetileg portfóliótisztításra alapított intézmény. A bank tevékenységi körében a követelésérvényesítés mellett egyre nagyobb szerep jut a fejlesztési tőkebefektetéseknek, az úgynevezett corporate finance-nak, továbbá a vagyonkezelésnek, ami a jövőben értékpapír-kereskedelmi tevékenységgel egészülhet ki. A Kvantum Bank időközben a nevét is megtoldotta a tevékenységi kör változására utaló investment szóval, de emellett 1,5 milliárd forintnyi nyugdíjpénztári vagyont és 5 milliárd forintnyi letétet is kezel, ez utóbbit elsősorban befektetési alapok számára.
A sikeres privatizáció érdekében gőzerővel portfóliót tisztító bankok közül az MHB már elkelt. 1995 májusában a bank akkor újdonsült vezérigazgatója, Járai Zsigmond a hitelintézet “jó” és “rossz” bankká való szétválasztásával látott hozzá a meglehetősen gyenge MHB-portfólió megtisztításához. “Rossz” bank címszó alatt gyakorlatilag összeolvasztotta a hitelintézet meglévő work out társaságait, így 1995. július 18-án az MHB Invest Rt. és a Work Out Kft. beolvadt a Riskbe, s a kft. új jegyzett tőkéje 1,4 milliárd forintra növekedett. A bank privatizációjának látványos sikere egyebek mellett e bő másfél év alatt “lezavart” portfóliótisztításának is köszönhető. Ám a több milliárdos befagyott kihelyezések jóváhagyóit a mai napig nem vonhatják felelősségre. – Nem azért, mert nem tudjuk azonosítani a vétkeseket, hanem mert nincsenek Magyarországon olyan jogszabályok, amelyek alapján ezt megtehetnénk – jelentette ki Járai Zsigmond az ÁSZ bankkonszolidációról készített jelentése kapcsán a parlament számvevőszéki bizottságának ülésén. – Legfeljebb néhány esetben tehetünk, s teszünk is feljelentést, az ezek nyomán befolyó összegek azonban nem képesek jelentősen befolyásolni a bank jelenlegi működését – egészítette ki felszólalását a Figyelőnek az MHB vezérigazgatója.
A másik két anyabank, a Mezőbank és a K&H privatizációja még hátravan. A Rizikónál eddig a több mint 5,5 milliárd forintnyi eszközállományból már 1,08 milliárd forintnyit beváltottak, s további 200 millió forintra van kilátás. – Ennek május 25-ig közel a fele folyhat még be a Rizikóhoz – adott óvatos becslést Majoros Anna. A Rizikó kötvényeinek tőkerészére vállalt állami garancia lehívása után a Mezőbank portfóliójának nem éppen kielégítő állapota már nem lehet akadálya a sikeres privatizációnak. Már csak azért is fontos a Rizikónak, hogy vállalt feladatát május 25-éig teljesítse, mert az agrárszektor első számú hitelezőjeként számon tartott banknak az ÁPV Rt. prognózisa szerint még az idén nyáron “bekötik a fejét”.
A Risk működése és feladatának teljesítése mégsem hasonlítható össze igazán a Rizikóéval – és különösen a Kvantum Investment Bankéval -, hiszen eltérő méretű bankok más-más összegű kihelyezéseit próbálták tisztára mosni. S a frigy megkötése szempontjából e társaságok működése csupán úgy fogható fel, mint az esküvői vacsorán az egyik fogás.
