A külföldi intézményi befektetők érdeklődését felkelteni hivatott road-show-val e hét elején megkezdődött a tavaly rekordnyereséget elért Mol Rt. privatizációjának második szakasza. Az eladó ÁPV Rt. a Mol alaptőkéjének 12,5 százalékát megtestesítő 12,3 millió darab részvényt kínál fel nemzetközi intézményi befektetőknek. Ezenfelül a forgalmazók számára további 2,46 millió darab – a Mol alaptőkéje 2,5 százalékának megfelelő – részvényre túljegyzési opciót biztosít, amit azok élénk kereslet esetén nyilván le is hívnak. A külföldi invesztorok versenyeztető, úgynevezett book building pályázati megoldással tehetik meg vételi ajánlataikat; a kibocsátási árat a beérkező ajánlatok alapján május 6-án, Londonban állapítják meg. Lévén a Mol tőzsdei cég, a zártkörű nemzetközi értékesítés során a kibocsátó nem határozott meg külön ársávot. A Figyelő tőzsdei szakértőtől származó értesülése szerint csupán a minimumárat szabták meg, részvényenként 2650 forintban. Az ÁPV Rt.-ben tavaly készített, s 18 millió részvény eladásával kalkuláló terv 46 milliárd 800 millió forint készpénzbevételt remélt a kibocsátástól, ami visszaszámolva 260 százalékos árfolyamot jelent. Ennél azonban egyrészt jó egymillió darabbal kevesebb részvényt dobnak piacra, másrészt pedig a Mol-részvények hét eleji 3200-3300 forint között ingadozó tőzsdei árfolyamát tekintve erősen valószínű, hogy a jegyzés során kialakuló kibocsátási ár jelentősen felülmúlja a korábban megszabott minimumárat. A külföldi befektetőktől Magyarországra érkezett visszajelzések viszont arról tudósítanak, hogy 3000 forint felett a potenciális részvényjegyzők vásárlási kedve már alábbhagyna. Mindez azt sejteti, hogy a kibocsátás végleges árfolyama valahol a 2800-3000 forintos sávban lesz.
Ennek ugyan látszólag ellentmond az elmúlt napokban 3300 forintig emelkedő tőzsdei Mol-árfolyam, megfigyelők szerint azonban a mintegy 10 százalékos minihossz mögött főként magyar kisbefektetők vételi megbízásai állnak. E kör ugyanis attól tart, hogy a belföldi jegyzés során nem jut elegendő részvényhez, így a tőzsdén is vásárol. A piac tehát a belföldi befektetőknek nyilvános kibocsátás során felajánlott, 984 ezer darab részvényt jelentő 1 százalékos Mol-pakettet, amelyet az ÁPV Rt. túljegyzés esetén újabb 1 százalékos csomaggal told meg, kevésnek tartja. Más kérdés, hogy az utóbbi időben a külföldi intézményi befektetők inkább eladók voltak, abban reménykedve, hogy a jegyzés során 300-400 forintos profittal vásárolhatják majd vissza papírjaikat.
Az összességében 17 százalékos Mol-pakett értékesítésével az ÁPV Rt. részesedése a társaságban 58,7-ről 42 százalék alá csökken, míg a külföldi befektetők tulajdonrésze – az 1996-os gyorsjelentésben közölt adatokat figyelembe véve – 46 százalék fölé emelkedik. A maradék 12 százalékon hazai intézményi és magánbefektetők, önkormányzatok, Mol-munkavállalók és a vezetők osztoznak majd.
A várhatóan május 9-én induló belföldi nyilvános kibocsátás során egyébként komoly sorbaállás várható, és ezen valószínűleg az sem sokat enyhít, hogy a forgalmazók az értékpapírtörvény előírása szerint három napig semmiképpen sem zárhatják le a jegyzést. A legnagyobb érdeklődés vélhetően nem is a készpénzes, hanem a részletfizetéses konstrukció iránt lesz, ahol a papírok árának csak a 30 százalékát kell kifizetni, a maradék 70 százalékra a vevők 1998 május 15-ig haladékot kapnak. A gyakorlatban tehát a jegyzők az államtól részvényeik 70 százalékát egyéves kamatmentes hitelre vásárolhatják meg. A kedvezmény jelenértéke, 3000 forintos kibocsátási árral számolva, mintegy 440 forint részvényenként.
Az allokáció 500 darabig a kisbefektetőknek kedvező kártyaleosztásos módszer lesz, efölött azonban mindenki jegyzésarányosan kap a részvényekből. A hazai intézményi és magánbefektetők között a kétszázalékos csomagot fele-fele arányban osztja meg a kibocsátó. Ez azt valószínűsíti, hogy ötszáz darabnál több részvény egyetlen magánbefektetőnek sem jut majd, de az intézményi befektetők is csak igényük egy részét kaphatják meg.
Ez különösen annak fényében érdekes, hogy a magyar tőkepiac ma valóságos Mol-lázban ég. A néhány százezer forintos kisbefektetőktől a több száz millió forintot mozgató befektetési alapokig mindenki jelentős portfólió-átrendezést hajtott végre csak azért, hogy bevásároljon a széles körben tuti üzletnek tartott olajpapírokból.
