A törvénytervezet szerint a tőzsde a hatékony tőkeáramlás, a tőkeértékelés, az árfolyam- és egyéb kockázat megosztása érdekében a tőzsdére bevezetett értékpapírok és tőzsdetermékek (ilyenek az opciós és a határidős ügyletek instrumentumai) keresletét és kínálatát koncentráló, a nyilvános árfolyam-alakulást elősegítő önkormányzó és önszabályozó szervezet. A tőzsdei szabályzatoknak egyebek mellett tartalmazniuk kell a szekciók működési feltételeit, a [...]
Hetilap: Pénzügyek
A “Tájékoztató” abból indul ki, hogy a vártnál nagyobb privatizációs bevételek és a gazdasági helyzet nem indokol olyan gazdaságpolitikai irányváltást, amely egyszeri és bizonytalan eredményeken alapul. Ezért az MNB kötelessége, hogy az 1996. évi kormányzati gazdaságpolitikai célokat változatlannak tekintse és a deviza átváltása révén keletkezett, az inflációs és a folyó fizetési mérlegcélokat veszélyeztető többletpénzt “kiszívja” [...]
A privatizációs többletbevételek felhasználásáról folytatott vitában még az e tárgyban alapműnek tekinthető Bokros-tanulmány is azonosítja az államadósságot a belső államadóssággal. Alkalmasint éppen ebből adódik az expénzügy-miniszter érvelésének legnagyobb hibája. A belső és a külföldi államadósság szorosan összefügg egymással, s elsősorban az utóbbi csökkentése hozhat tényleges megtakarítást. A parlament költségvetési bizottsága két hete zárt ülésen tárgyalta [...]
A jelenlegi álláspont szerint a jelzáloghitel-intézet – mely belföldi jelzáloggal biztosított, legalább ötéves lejáratú hitelek folyósításával és a megszerzett jelzálog alapján jelzáloglevelek kibocsátásával foglalkozik – önálló intézményként, azaz nem banki, hitelintézeti üzletágként működik majd. Tulajdonosa lehet ugyan bank, jogilag azonban ez esetben is különváltan kell élniük. A hazai bankvilágba mindazonáltal a jelzáloghitel-intézetet is alaposan be [...]
Egyre kedveltebb a spekuláns kisbefektetők körében a Budapesti Értéktőzsde határidős BUX-kereskedése. Az extraprofit reményében ringbe szállóknak azonban átlag feletti kockázatviselő képességre is szükségük van. A tőzsdét az év eleje óta meghatározó hossz a határidős BUX értékének is szárnyakat adott. Az árfolyamok tartós emelkedése láttán egyre több befektetőnek csak a biztosnak tűnő extraprofit lebegett a szeme [...]
1995. DECEMBER 31-ÉN, MILLIÓ DOLLÁRBAN A program neve A hatálybalépés napja A hitel összege A szabad forrás A program zárónapja III. Ipari szerkezet-átalakító 1989. 05. 05. 120 40,3 1996. 06. 30. II. Távközlési 1991. 01. 04. 150 60,5 1996. 06. 30. Emberi erőforrások fejlesztése 1991. 05. 22. 150 25,3 1996. 06. 30. Termékpiac-fejlesztés 1992. 11. [...]
– A felsőoktatás A várhatóan még az idén megszavazandó 100 millió dolláros hitelkeretből a felsőoktatási rendszerben végrehajtott új beruházásokra jutna pótlólagos forrás. A konzulens cégeket már kijelölték, a programnak a VB szerint 2-3 hónapon belül be kell érnie. – Vállalati és pénzügyi szerkezet-kiigazítás A kölcsönök – mint azt az elnevezés már sejteti – az elsődleges [...]
Mégsem kerül a héten a kormány elé az elképzelések szerint július elsején életbe lépő új értékpapírtörvény tervezetének legutóbbi variánsa – értesült lapunk. Mindenesetre amellett, hogy a hatályos jogszabályok erőteljes átformálását szükségesnek tartják, a tőzsdei szakemberek még változtatnának a törvénytervezet néhány kitételén. A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) elnöke, Száz János egy múlt heti sajtótájékoztatón elpanaszolta, hogy az [...]
Utolsó felvonásához érkezett az Iparbankház “csendes” felszámolása: a pénzintézet fiókjai február 9-én bezártak, és a múlt héten aláírták azt szerződést, amelynek értelmében a Konzumbank átveszi a hitelállomány és a fiókok, valamint a személyzet egy részét. Az Állami Bankfelügyelet (Baf) – a még folyamatban lévő ügyek lezárása után – február 28. helyett június 30-án vonja be [...]
A pénzügyminiszter lemondása csak tovább erősítette az árfolyamok tartós zuhanásába vetett hitet a befektetőkben. Némi pánikhangulattal fűszerezve a remegő kezűek eladási megbízásai hozzájárultak ahhoz, hogy a hét első néhány napján többszáz forinttal mérséklődjenek a vezető részvények árai. A távozó pénzügyminisztert azonban a külföldiek java része kedvező megítélése ellenére sem tartja pótolhatatlannak, így az alacsony árfolyamok [...]
Az új devizatörvény értelmében, ha devizakülföldi devizabelfölditől 365 napnál rövidebb hátralévő futamidejű hitelviszonyt megtestesítő papírt óhajt megvásárolni, ahhoz külön devizahatósági engedély szükséges. Az állampapírok adásvétele körül kialakult bizonytalanság miatt az Államadóság Kezelő Központ közleményben tisztázta a piacon lévő papírok forgathatóságának kritériumait. Eszerint a korábban megkapott devizahatósági engedélyek továbbra is érvényben vannak, sőt a hatályuk alá [...]
A pénzügyminiszter távozása a híresztelésekkel ellentétben nem rendítette meg alapjaiban a külföldi tőke Magyarországba vetett bizalmát. A néhány eladási megbízás mögött is főként a nyereség realizálásának szándéka húzódott meg, s nem az országból való menekülés hajtotta a befektetőket. Az 1997/B kötvény több mint három évvel ezelőtti kibocsátása volt az első kísérlet arra, hogy a külföldieket [...]
Az elkövetkező hónapokban a befektetőket esetleg sokkolhatja, hogy az infláció néhány százalékkal meghaladja az állampapírok hozamát. E tény egyesekben az 1993-as kamatleszorítás rémét idézheti fel. Kétségtelen, hogy az infláció és a kamatszint a csúszó-leértékelési rendszer miatt átmenetileg elszakadhat egymástól. Hosszú távon a kamatszint nem lehet alacsonyabb az inflációs rátánál, kivéve persze, ha a pénz értéke [...]
Jó éve volt tavaly az értéktőzsdének: sikeresen startolt a határidős piac, és jelentősen nőtt a BÉT összpiaci kapitalizációja, amelyen belül a részvények értéknövekedése volt a legdinamikusabb. Tavaly összesen háromszáz milliárd forint értékben forogtak magyar részvények a világ tőkepiacain: a forgalom fele Londonra jutott, negyven százaléka Budapestre, a fennmaradó 10 százalék pedig a német nyelvterület piacaira. [...]
Annak nyomán, hogy kézzelfoghatóvá vált hazánk csatlakozása a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD), jó néhány jogszabály módosítása sürgetővé vált. Így a pénzintézeti törvény változtatásra javasolt passzusai között a banktitokról szóló fejezet is, amelynek korszerűbb alkalmazása – ha úgy tetszik, fellazítása – a párizsi székhelyű szervezet alapfeltételei között szerepel. Mivel az új hitelintézeti törvény a [...]
Bár hivatalosan csak február 22-én bontják fel a Magyar Külkereskedelmi Bank végleges privatizációjára beérkezett pályázatokat, az alighanem már korábban eldőlt, hogy a három legnagyobb külföldi tulajdonos közül a német Bayerische Landesbank szerzi meg a még állami kézben lévő részvénycsomagot. Az EBRD-t alapszabálya tartja távol a tendertől, az így német háziversennyé szűkülő vetélkedés végkimenetele pedig nem [...]
Várhatóan márciusban tárgyalja a kormány a lakástakarékpénztárakról szóló törvény tervezetét. Az állami lakáspolitikai koncepcióhoz szervesen illeszkedő törvényjavaslat lényegében új alapokra helyezi a lakáscélú megtakarítások gyűjtését és kezelését, ugyanakkor átalakítja az ehhez kapcsolódó állami támogatási rendszert. A lakástakarékpénztár a tervezet meghatározása szerint olyan szakosított pénzintézet, amelynek alaptevékenysége a lakásra spórolók betéteinek összegyűjtése, majd azok kikölcsönzése előre [...]
A részvényárak jelentős ingadozása és a pénzintézet rendkívüli közgyűlésével kapcsolatos hírek némileg háttérbe szorították az Inter-Európa Bank nemrégiben napvilágot látott, kedvező eredményeit. Sikeres évet zárt az olasz többségi tulajdonban lévő Inter-Európa Bank (IEB) – jelentették be a pénzintézet vezetői a múlt héten megrendezett sajtótájékoztatón. A bank adózás előtti eredménye 1209 millióról 1783,4 millió forintra nőtt, [...]
Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról három éve elfogadott törvény küszöbön álló módosítása és az immár elodázhatatlan társadalombiztosítási reform felveti a pénztárak perspektívájának kérdését. Ez – úgy tűnik – nem következik szervesen a pénztármozgalom fejlődési irányaiból, sokkal inkább attól függ: milyen szerepet szánnak a tb-reform irányítói, az arra hatást gyakorló szervek és szervezetek az önkéntesen és [...]
A pénztárak elterjedése végső soron az adókedvezményeknek köszönhető: a munkáltatók számára a bérkifizetésnél 50 százalékkal olcsóbb a dolgozók nyugdíjpénztári támogatása, a munkavállalók pedig többnyire akkor éltek a felkínált lehetőséggel – és az szja-kedvezménnyel -, ha ez a támogatás érzékelhető nagyságú volt, és nem követelt (túl nagy) lemondást, illetve saját befizetést. A felügyelet adatai alátámasztják ezt [...]
A törvény által meghatározott szerveződési elveket követve 1996 januárjáig körülbelül 180 nyugdíjpénztár alakult, a taglétszám körülbelül 40 százaléka a területi, egyharmada munkahelyi, körülbelül 20 százaléka pedig a szakmai-ágazati pénztárakban összpontosul. A besorolás nem feltétlenül fedi a valóságos szerveződési elveket, de a számokból jól látható, hogy a létszám eloszlása nem egyenletes: az egyes pénztártípusok átlagos taglétszáma [...]
(MILLIÁRD FORINT) * Előzetes ** Konszolidált MOL** OTP** 94. XII. 31. 95. XII. 31.* 94. XII. 31. 95. XII. 31.* Mérleg Befektetett eszközök 234,050 248,369 260,020 272,720 Forgóeszközök 88,709 122,307 815,635 660,703 Jegyzett tőke 97,560 98,400 28,000 28,000 Rövid lejáratú kötelezettség 35,158 72,800 885,998 759,527 Hosszú lejáratú kötelezettség 27,629 35,614 139,668 133,356 Eredménykimutatás Árbevétel/Kamatbevétel 270,205 [...]
Információink szerint több hazai pénzintézet tervezi, hogy a törvény hatályba lépését követően lakástakarékpénztárat alapít. Az OTP Banknál gyakorlatilag már minden készen áll az induláshoz, lényegében most folyik a hálózat betanítása és a szükséges szoftverek fejlesztése. Csányi Sándor elnök-vezérigazgató múlt heti sajtótájékoztatóján ezzel kapcsolatban annyit elárult: a pénzintézet felső vezetése vizsgálja egy esetleges külföldi partner bevonásának [...]
A közelmúltban lezárult zártkörű kibocsátást a külföldi befektetők fokozott érdeklődése kísérte. A többszörös túljegyzésről előzetesen napvilágot látott hírek miatt nem volt meglepő, hogy az ÁPV Rt. által meghatározott 1400-1800 forintos ársáv tetején határozták meg a kibocsátási árat. A határon túli forgalomba hozatal alatt a Budapesti Értéktőzsdén két éve nem látott hossz melengette a befektetői szíveket, [...]
