Hetilap: K+F

A trilobiták szemével már jó néhány kutató foglalkozott behatóan a hetvenes években, és ők is észrevették a szemlencse központi dudorát. Felvetődik a kérdés, miért nem jöttek rá, hogy a lencse kitüremkedése kettős fókuszt eredményez. A választ egy optikai alapmű tévedésében kell keresni: René Descartes az 1637-ben publikált, La Géometrie című könyvében rosszul határozta meg az [...]
1999. 12. 01. 00:00
A Business Weekben ismertetett tudományos világsiker, a mesterséges kromoszóma átörökítése Hadlaczky Gyulának, az MTA Szegedi Biológiai Központja (SZBK) tanácsadójának, a kanadai Chromos Molecular Systems cég vezető tudósának kutatásain alapszik. Mint a szakember a Figyelő kérdésére elmondta, a szegedi intézetben a kilencvenes évek elején állították elő az első mesterséges emlőskromoszómát. A kanadai társaság az alapkutatási eredmény [...]
1999. 12. 01. 00:00
Vannak, akik azt kutatják, hogyan látnak ma az állatok, és vannak, akik azt, miként láthattak a régen kihalt élőlények. Horváth Gábor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) biológiai fizika tanszékén dolgozó biofizikus az utóbbiak közé tartozik. Ő többek között arra keresi a választ, milyen is volt a 400 millió éve kipusztult háromkaréjos ősrákok – a trilobiták [...]
1999. 12. 01. 00:00
Átlagosan másfél méterrel vékonyodott a Jeges-tengert borító jégpáncél 1958 óta – állítják a University of Washington geológusai. Ez pedig azt jelenti, hogy a jégtakaró vastagsága 40 év alatt 40 százalékkal csökkent. Az eredmény több expedíció adatai alapján született. A vizsgálatok összehasonlíthatósága érdekében általában ősszel, összesen 29 mérési ponton jegyezték fel a jég vastagságát (a más [...]
1999. 12. 01. 00:00
November végéig az emberi DNS egyharmadát térképezték fel a genetikusok, ez pedig kereken egymilliárd építőegység pontos sorrendjének meghatározását jelenti. Az Emberi Genom Programot 1990-ben hirdették meg, ennek célja fajunk mintegy 100 ezer génjének azonosítása, és végső soron az örökletes betegségek gyógyítása. A hatalmas vállalkozásban az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Japán és Kína vesz részt. [...]
1999. 12. 01. 00:00
A Holografika egyéni vállalkozás, jórészt a hologrambizniszből él. Kutatásait főként saját erőből finanszírozza, de támogatást kap az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságtól is. A 3D display 100 milliós fejlesztésébe a Sony is beszállt. A számukra kidolgozott megoldásokhoz fűződő szabadalmakon Balogh Tiborék osztoznak az óriáscéggel. Ami a jövőt illeti: a Holografika piacra akar lépni a monitorral. Elsősorban [...]
1999. 11. 17. 00:00
Három dimenzióban integet a Miki egér azon a képernyőn, amelyet a Holografika nevű cég kutatói fejlesztettek ki Budapesten. Balogh Tibor villamosmérnök megoldotta azt, ami eddig senkinek sem sikerült: valós háromdimenziós monitort szerkesztett. A találmány nem mozgó hologram, a feltaláló csak kihasználta a hologram-geometria jellegzetességeit. Kiemelte a holográfiából azokat az elemeket, amelyek a térbeli láttatáshoz szükségesek [...]
1999. 11. 17. 00:00
Kontaktlencse, szilikon implantátum, fogtömés – a gyártásukhoz szükséges anyagokban az a közös, hogy nem fordulnak elő a természetben. Mesterségesek, de a testbe ültetve nem váltanak ki immunreakciót. Az MTA Kémiai Kutatóközpontjában ilyen anyagokkal kísérleteznek a kémikusok. Az amerikai Akron városának egyetemével együttműködve nemrég olyan új gélt állítottak elő, amelyből műereket is lehetne készíteni. Az új [...]
1999. 11. 17. 00:00
A nemek harca 300 millió évvel ezelőtt kezdődött – állítják amerikai genetikusok. Számításaik szerint ugyanis ekkor különült el egymástól a két ivari kromoszóma: az X és az Y. Az már régóta ismert tény, hogy az X és az Y őse közös volt, azonban nem lehetett tudni, mikor indult el két irányba az őskromoszóma evolúciója. Most [...]
1999. 11. 17. 00:00
A macskaagy elektromos jelei alapján készítettek mozgóképet a kaliforniai Berkeley Egyetem neurobiológusai. Kísérletükben az idegsejtek kisüléseinek számítógépes feldolgozásával sikerült monitoron megjeleníteni egy macska számára lejátszott 16 másodperces vi-deofilmnek az állat szemeivel rögzített változatát. A látás mechanizmusa régi talány, és a macskaagy meghatározott területéről most kinyert – elmosódott, de felismerhető – képkockák azt bizonyítják, hogy a [...]
1999. 11. 10. 00:00
Virtuális laboratóriumot építenek a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) kutatói. Az internetes oldalak (corvus.ett.bme.hu/ vlab) látogatói az elektronikai technológia tanszéken oktatott témákkal és az ott használt eszközökkel angol nyelven ismerkedhetnek. A BME virtuális laborja hazai kezdeményezés, amely újabban egy nemzetközi projekt része: a villamosmérnököket összefogó világszervezet (IEEE) is támogatja. Az egyetem egy szeptemberi pályázatával nyerte el [...]
1999. 11. 10. 00:00
A pénzgyártási és pénzhamisítási technika versenyt fut egymással; az utóbbi nem sokkal van lemaradva az előbbitől, sőt, bizonyos értelemben egyre könnyebb a bankjegyeket utánozni. Az Entas Kft. felismerte a hamisításban rejlő üzletet. A cég azonban a pénzcsinálás nehezebb útját választotta: saját fejlesztésű készülékeivel abban segít, hogy a pénzhasználók felismerjék a bankjegyekben elhelyezett biztonsági elemeket. A [...]
1999. 11. 10. 00:00
A kép rezgéseinek kiküszöbölése nehéz feladat az állvány használatát nélkülözni kényszerülő operatőrök számára. A vállon nyugvó, vagy a kézben lévő felvevőgép menthetetlenül bemozdul, ha kezelője csak egy lépést is tesz. A Levitec nevű cég új terméke, egy steadicam – vagyis kamerastabilizáló szerkezet – ezen a problémán segít. Hasonló rendszereket már több mint húsz éve használnak [...]
1999. 11. 03. 00:00
A LeviCamnek is fontos tartozéka az a videoszemüveg, amelybe feltalálói, Holakovszky László mérnök és társai egy minimonitort építettek be. A tökéletesített változatokat már az Albacomp Számítástechnikai Rt. fejlesztette ki: a Personal Monitor nevű videoszemüvegben a képernyőül szolgáló LCD kijelző alig egy centiméteres. A képernyő valamilyen kamerával áll összeköttetésben – a LeviCam estében például profi felvevőgéppel. [...]
1999. 11. 03. 00:00
A bőrön keresztül juttatják a szervezetbe a Cavinton hatóanyagát a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) kémikusai. Az úgynevezett transzdermális tapasz egyenletesen és mellékhatások nélkül adagolja a gyógyszer hatóanyagát, a vinpocetint, így feleslegessé teheti a szájon át bevehető tablettát. Wagner Ödön, a kémiai tudományok kandidátusa és munkatársai a BME szervetlen kémia tanszékén 1987 óta kísérleteznek olyan szilikonpolimerekkel, [...]
1999. 11. 03. 00:00
Olvasói sztorik