Egy új kutatás szerint a koffein jelentősen csökkenti az időskori egészségügyi problémák kialakulásának kockázatát.
gén
A történelem során először hajtottak végre hasonló kísérletet. A kínai kutatók abban bíznak, hogy a technikával segíthetnek a rák elleni harcban.
A tudomány szerint a só iránti rajongást egy gén variánsa hozza létre. Ugyanezen gén más változata viszont a keserű íz szeretetét alakítja ki.
A szakértők szerint egyes melanéziai csoportoknál nem csak a neandervölgyi és a gyenyiszovai génállományát lehet felfedezni.
Először sikerült hasonló eredményeket elérni, igaz, a módszer még nem megbízható.
Miért ragaszkodik ennyire a kutya az emberhez? Egy új kutatás erre kereste a választ, mégpedig a gének szintjén.
A halálos kór az elmúlt 20 évben a populáció közel 80 százalékát irtotta ki. Sokáig úgy tűnt, a faj rövid időn belül eltűnik, az evolúció azonban közbeszólt.
Egy nemzetközi kutatócsoport a kávé egyik fellegvárában, Olaszországban gyűjtött adatokat. Egyetlen gént találtak, amely összefüggésben lehet az ital fogyasztásával.
Az új típusú géntechnológia csodákra képes.
Elhárul az egyik legnagyobb akadály az elől, hogy Amerikában félig ember, félig állat embriókat nevelgessenek - de nyugalom, nem Dr. Moreau kapott hatalmat.
Meglepő, de egyes gének akár 48 órával is túlélhetik a gazdatestet.
A gének úgy tűnik, mindenbe beleszólnak.
A DNS vizsgálatával mutatták ki a mutációt és annak okát.
Várnai kutatók szerint nemzetiségfüggő is lehet, hogy el vagyunk-e látva a génnel, ami örömtelibbé teszi az életünket.
Az elpusztíthatatlan apróságok immár hivatalosan is a Föld legfurcsább élőlényei.
Először gyógyították meg egy kisgyerek leukémiáját úttörő génterápiával, emberi immunsejtek génjeinek szerkesztésével.
Neves kutatók szerint azok, akik negyven éves koruk után rendszeresen edzenek, hosszabb életre számíthatnak, mint lusta kortársaik.
Egy tanulmány szerint a kékszemű emberek nagyobb eséllyel lesznek alkoholisták, mint barna vagy zöldszemű társaik.
Egy új technológiával hihetetlenül egyszerűvé vált a DNS módosítása. Generációkra előre kiiktathatjuk az örökletes betegségeket – de vajon jó dolog ez?
A kétgyerekes nő annak ellenére kénytelen volt megküzdeni a rettegett betegséggel, hogy korábban óvatosságból a petefészkeit és a melleit is eltávolíttatta.
Puszta illúzió lenne a szabad akarat?
Az emberi genom jóval kisebb, mint a hagymáé, a tüdőtlen szalamandráé vagy éppen a japán babérhagymáé. Nem véletlenül, egyes kutatók szerint a DNS-ünk nagy része haszontalan töltelék csupán.
A tudósok régóta keresik a választ arra, hogy mitől lesz gyilkos egy emberből. Genetikai és nevelési okok állhatnak a háttérben.
Egy most felfedezett „szupergén” jelentős szerepet játszhat a gondolkodásért, nyelvhasználatért és érzékelésért felelős agyi területeink fejlődésében.
