gazdaság

Magyarország a 3. legmagasabb költséggel szembesül az EU-ban.

Csak 2022-re érjük el a 2019-es GDP-t.

A termelés 2021 elején már el is kezdődhet.

Feltéve, hogy a koronavírus második hulláma nem hoz a korábbihoz hasonló visszaesést.

Akár 8 százalékos recesszió is jöhet.

A kormány intézkedései csak elodázni tudják a gazdasági visszaesés negatív hatásait, megszüntetni nem.

Meglepően fényes jövőt várnak a német cégek, és ez nekünk is jó.

Visszaesik a teljesítmény, a kilábalás pedig lassú lesz.

Hétből egy ember pedig elveszítette a munkáját vagy becsődölt a vállalkozása. Akinek megmaradt a munkahelye, azok egynegyedének csökkentették a fizetését.

Gimnáziumi, egyetemi felvételi, majd a tanulmányi ösztöndíj elnyerése, jelentkezések egy gyakornoki státuszra vagy az első munkahelyre –

A Matolcsy-vezette jegybank még mindig gazdasági növekedést vár hivatalosan, egyedül a világon.

Egy-egy gazdaságfejlesztési zónát felügyelnek majd.

Úgy látják, az Orbán-kormány nem a legnehezebb helyzetben lévőknek segített.

Komoly különbségek vannak a megyék között, de még durvább az eltérés, ha azt nézzük, mennyit számít az iskolai végzettség: egy diplománál semmi nem védett jobban az utcára kerüléstől.

1,4 milliárdot kap a Petőfi Irodalmi Múzeum is.

Kína nagyon szerette volna magához édesgetni Kelet-Közép-Európa országait – mind a 16-ot –, de úgy néz ki, hogy csak ketten vannak oda értük: Szerbia és Magyarország.

Több mint hétmilliárd forintra pályázhatnak. 

Bár mindenhol növekedés volt az elmúlt évtizedben, hatalmas különbségek vannak az eltérő foglalkozási ágak átlagkeresetei között: akit az energiaszektor foglalkoztat, egy hónap alatt megkeresi azt, amiért a szociális ellátásban négy hónapig dolgoznak.

A koronavírus hosszú távú hatásairól már most folyik a vita, pedig a járvány vége nem is látszik. Létrejön-e a nagy kínai tech-fal, de ezúttal kívülről? Európa és az USA csökkenti-e Kína-függőségét? És hogyan érinti mindez Magyarországot?