Az óriásgalaxisoknak először magjukban, majd a külső területeiken áll le a csillagok keletkezésének folyamata – állapította meg a friss kutatás.
galaxis
A csillagrendszerek közepén hatalmas fekete lyukak trónolnak. De vajon mi akadályozza meg őket abban, hogy magukba szippantsák a galaxisokat?
Egy spirálgalaxis születéséről és fejlődéséről készített lélegzetelállító kisfilmet a NASA.
Szinte biztos, hogy a most felfedezett „elveszett fivér” ugyanabból a gáz- és porfelhőből született, mint a mi központi csillagunk.
A "legtisztább infravörös" felvételeket mutatta be a NASA, amik valaha készültek a galaxisunkról.
Galaxis útikalauz stopposoknak: lenyűgöző 3D-s videót raktak össze az univerzumról.
Minden eddig látottnál távolabbi galaxisokat sikerült lefotóznia - több mint tízmilliárd évvel ezelőtti állapotukban - a Hubble űrteleszkópnak.
Távcső sem kell hozzá, hogy meglássuk a 2,5 millió fényévre lévő Androméda-ködöt.
Ilyen részletes képet eddig még nem láthattunk.
Mintha egy szivárvány színeiben pompázó pingvin kotlana ragyogóan fehér tojásán - fényévnyi méretekben, a Földtől felfoghatatlan távolságban.
A hideg kék színben ragyogó gyűrű éles kontrasztban áll a galaxis közepének sárga fényével.
A spirális galaxis mintha magába rántaná a másik hatalmas csillagrendszert.
A csillagászok becslései szerint a tömege a Nap 17 milliárdszorosa.
A Chilében működő Paranal Obszervatórium elkészítette az eddigi legrészletesebb képet a galaxisunk közepéről.
A NASA videója egy spirálgalaxis fejlődését mutatja be, nem sokkal az ősrobbanástól egészen napjainkig – 13,5 milliárd év bő két percbe sűrítve.
A Hubble űrteleszkóp évtizednyi munkáját egyesítették egyetlen felvételen - jelenleg ez az univerzumról készült eddigi legrészletesebb.
A másfél perces felvételen kibontakozik a világegyetem - pontosabban 400 ezer csillagvárosa.
Azt tudni lehet, hogy gömbhalmazokban laknak – azt nem, hogy miért és hogy kerültek oda.
A világegyetem legidősebb spirálgalaxisát fedezték fel - a BX442 katalógusjelű csillagváros 10,7 milliárd éves, vagyis hárommilliárd évvel az ősrobbanás után született.
A korai világegyetemből származó három fura csillagvárost kapott lencsevégre az űrteleszkóp - a képződmények oly idősek és haloványak, hogy a kutatók "kísértetgalaxisoknak" nevezték el őket.
A Tejútrendszer középpontjában lévő, feltételezések szerint négymillió naptömegnek megfelelő fekete lyuk jövő nyáron kezdi felfalni a felé száguldó hatalmas gázfelhőt.
A Tejútrendszer szomszédságában lévő két csillagváros évmilliárdokkal ezelőtt olyan közel került egymáshoz, hogy közöttük egy hatalmas "gázhíd" képződött.
Fényes felvillanást észlelt a szomszédos galaxisban a Hubble-űrteleszkóp: bár a jelenséget még nem tudták megfejteni, a legújabb felvételeken jól láthatók a Messier 99 (M99) katalógusjelű csillagváros hosszú spirálkarjai.
A Szélkerék-galaxisról készített egyszerre felvételeket a NASA négy űrteleszkópja az infravörös, az ultraibolya, a látható fény, valamint a röntgentartományban.
