Tudomány

Magyar tudósok fedezték fel az univerzum legnagyobb struktúráját

supervoid (űr, űrkutatás, csillagászat, kozmológia,  void, supervoid, galaxis, világűr, univerzum,  szapudi istván, tudomány)
supervoid (űr, űrkutatás, csillagászat, kozmológia,  void, supervoid, galaxis, világűr, univerzum,  szapudi istván, tudomány)

A csillagászok nem tudják, hogyan alakulhatott ki az 1,8 milliárd fényév átmérőjű, titokzatos szuperlyuk.

A Guardian cikke szerint egy magyar csillagászok vezette kutatócsoport fedezte fel a világegyetem legnagyobb ismert struktúráját: egy hatalmas lyukat. A „szuperűr” (supervoid) néven emlegetett, gömb alakú struktúra átmérője 1,8 milliárd fényév, és szinte teljesen üres.

Szapudi István, a Hawaii Egyetem kozmológiai csoportjának vezetője szerint az objektum valószínűleg „az emberiség által felfedezett legnagyobb egyedi struktúra”. Felfedezését egy célzott csillagászati kutatásnak köszönhetjük, amelynek során megerősítették, hogy mintegy tízezer galaxis „hiányzik” a világűr egy általunk is megfigyelhető részéből.

Szapudi és csapata azért kezdett a supervoid keresésébe, mert úgy gondolták, az megmagyarázhatná, miért találtak az ősrobbanás egyik legfontosabb bizonyítékának tartott kozmikus háttérsugárzásról készült hőtérképen egy hatalmas hideg foltot.

Cold Spot

A tíz évvel ezelőtt felfedezett Hideg Folt (Cold Spot) komoly fejfájást okozott a világegyetem fejlődését tanulmányozó kutatók számára, mert egyik népszerű modellbe sem illett bele. A széles körben elfogadott elméletek szerint ugyan lehetnek kisebb-nagyobb hűvösebb és melegebb pontok a hőtérképen, de a Cold Spot létezésére ezek egyike sem tudott megnyugtató magyarázatot adni.

„A Cold Spot felfedezése sokakat meglepett – mondta a Guardiannek nyilatkozva Carlos Frenk professzor, a Durhami Egyetem kozmológusa. – A legnagyobb kérdés az volt, hogy mi okozza, és hogy képesek leszünk-e a jelenlegi elméleteink alapján megmagyarázni a létezését.”

Szapudiék hétfőn nyilvánosságra hozott kutatása szerint a Cold Spotot valószínűleg az okozza, hogy egy hatalmas, szinte teljesen üres régió található a közepében, amely energiát von el a rajta áthaladó fénytől. Persze, a supervoid sem teljesen üres,nagyjából húsz százalékkal kevesebb anyag található benne, mint a világegyetemnek abban a részében, ahol a Tejút is található. „A supervoidoknak meglepően alacsony a sűrűségük” – erősítette meg Kovács András, az ELTE kutatója, aki maga is részt vett a tanulmány elkészítésében.

Rendkívül ritka jelenség

Az univerzumban több ún. szupergalaktikus (egy galaxisnál nagyobb) struktúra található, köztük voidok, clusterek és filamentek, de ekkora „lyukat” még sosem találtak. „Ez az eddig felfedezett legnagyobb supervoid – jelentette ki Kovács. – Rendkívül ritka jelenségnek számít. Valószínű, hogy csak igen kevés hasonló méretű supervoid van az univerzum általunk megfigyelhető részében.”

Szapudi és kutatótársai a Maui szigetén található Pan-STARRS1 (PS1) teleszkóp és a NASA Wide Field Survey Explorer (WISE) műholdja segítségével vizsgálták a galaxisok eloszlását az égbolt egy, tőlünk hárommilliárd fényévre lévő részében – így találtak rá a supervoidra.

Egyes tudósok szerint felfedezésük ahelyett, hogy választ adott volna a Cold Spottal kapcsolatos kérdésekre, csak továbbiakat vetett fel. „Így már arra is választ kell majd találnunk, hogyan alakult ki maga a void” – hangsúlyozta Dr. Roberto Trotta, az Imperial College London kozmológusa.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik