Az ipari forradalomhoz hasonló átalakulásra számít a Microsoft alapítója.
forradalom
A haza elidegeníthetetlen jogának gondoljuk a szólás, a sajtó szabadságát. Azért gondoljuk így, mert kizárólag ennek köszönhetően férhet el benne minden hazafi igazsága.
Március 15. alkalmából az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc olyan hőseit és mártírjait gyűjtöttük csokorba, akiknek a legtöbben csak a nevüket ismerik a róluk elnevezett utcák és terek tábláiról, ám a sorsukat, történetüket nem.
Vajon maradt nyoma tudatnak, érzetnek?
A kenyérért sorban álló négy Horváth egyikének kézírása közel hetven év után is tökéletesen olvasható.
Zárt körben, komoly biztonsági ellenőrzések mellett tartotta október 23-i ünnepi beszédét Orbán Viktor. Orbán Balázs viták kereszttüzébe került kijelentéséről, az 1956-os forradalom és a ukránok önvédelme közötti párhuzamról és a rossz blokkba tartozásról kérdeztük a fideszes ünneplőket.
Orbán Viktor beszéde előtt kérdeztük a gyülekezőket arról, hogy mit gondolnak a kormányfő politikai igazgatójának elhíresült gondolatairól.
A házelnök szerint "ama tizenhárom nap áldozata a mai nemzedékeket is kötelezi."
Orbán Balázshoz képest egészen mást mond a miniszter.
Orbán Balázs elhíresült gondolatmenetéről is erős kritikát fogalmazott meg a történész.
A nemzeti gyásznap alkalmából egy különleges forradalmár, Lebstück Mária történetét idézzük fel: az 1848 Jean d'Arcjaként is emlegetett fiatal nő magát férfinak kiadva több nagy hőstettet is végrehajtott. Bár fél évszázaddal a halála után egy operett is készült róla, az 1892-ben elhunyt Mária főhadnagynak roppant méltatlan sors jutott.
A Demokrata főszerkesztője szerint Orbán Balázs fontos dolgot mondott ki.
Egy rossz mozdulat, egy eltúlzott védekező reakció, és a pattanásig feszült hangulatban az eredetileg még ünneplő emberek agresszív csőcselékké változnak. A tömeg száz arca a Heti Fortepanban.
A fiatal katona a magyar szabadságharc után az oszmán seregben és a marsalai ezrek között is harcolt.
A forradalom és szabadságharc történéseinek legfőbb kutatója és ismerője is kifejtette a véleményét.
A stencilezéssel lehetővé váló könnyű és olcsó sokszorosítási eljárás forradalmi folyamatokat indított el.
Bár a magyar sereg több katonával rendelkezett, mint a császáriak, nem tudtak felül kerekedni ellenségeiken.
A győzelemnek köszönhetően nem sokkal később újra magyar kézre került Erdély.
Guyon Richárd számára nem létezett a vereség, mint lehetőség, ezért akár a saját emberei is kész volt lelőni, ha megfutamodnak.
Miért épp Lenin és a bolsevikok győztek az 1917-es forradalmi versenyfutásban?
Nagy eső és látványos túlerő pecsételte meg a londoni „forradalom” sorsát.
Marie Gouze minden elnyomottért kiállt.
A magyar a szabadság nyelve – hangsúlyozta.
Helyi momentumos politikus üzent a frakciónak.
