A kutatók ősi ásványokat elemezve kérdőjelezték meg a korai Földről kialakított képet.
földtörténet
A Föld rétegeinek vizsgálatakor egy ponton izgatottan kiáltanának fel.
Az ember természetpusztító tevékenységének kezdetét neveznék meg az új korszak kezdeteként.
A magasabb becsapódási szám azt jelzi, hogy a bolygó nagyjából minden 15 millió évben ütközött aszteroidával.
Új földtörténeti korszakként határozták meg jelenkorunkat a tudósok: 4200 évvel ezelőtt kezdődött, amikor egy óriási aszály világszerte számos civilizációt elpusztított, és még ma is tart.
A Föld négy és fél milliárd éves múltjához viszonyítva, most is egyfajta jégkorszakot élünk meg.
Az oxigéntermelő életformák hozzávetőleg 3 milliárd éve jelentek meg a Földön.
A 4,4 milliárd éves parányi kőre egy nyugat ausztráliai juhfarmon bukkantak.
Bolygónk légkörében nem mindig volt jelen az éltető oxigén, a tudósok azonban mindeddig nem jöttek rá, miért jelent meg.
A Michigani Műszaki Egyetem új felfedezése "felrázhatja" az egész földtudományt.
Ma az egyik legbarátságtalanabb hely a Földön, mégis valaha itt "ringhatott" az élet bölcsője.
Százmillió évvel korábban jelentek meg az első oxigént légző baktériumok, mint ahogy eddig gondolták.
A londoni Királyi Akadémia ülésén újra felvetették: meg kellene jelölni a földtörténeti korok között az ember korszakát.
A triász időszak végén az óceán élővilágának fele elpusztult. Egy új elmélet szerint egy metánkitörés tehető felelőssé a nagy kihalásért.
Egy elmélet szerint egy új geológiai korszakolással kellene jelölni bolygónk történetében azt az időszakot, amikor a Föld életébe beavatkozott az ember.
A három kilométer mély hasadékokban lévő sós "tavacskák" korát kétmilliárd évesre becsülik.
"Kozmikus eső" tehető felelőssé a földi élővilág egyik legnagyobb pusztulásáért.
20-90 millió évvel fiatalabb az eddig feltételezettnél.
