Einstein kétségtelenül a történelem egyik legnagyobb lángelméje, hétköznapi szokásai alapján azonban mégis sokkal inkább tűnhet bogaras bácsinak, mintsem zseniális fizikusnak.
fizika
Az atombombától az okostelefonig, a molekuláris biológiától a Google-hirdetésekig minden más lenne Neumann János nélkül. De vajon hogy érthetett egy matematikus ennyi mindenhez, és miként merültek feledésbe az eredményei? Miért akarta, hogy Amerika mérjen megelőző csapást a szovjetekre? És mit gondolna a ChatGPT-ről? Interjú Ananyo Bhattacharyával, a legalaposabb életrajzi könyv szerzőjével.
Science-fiction szerzőként és tudósként is kiemelkedő volt: számos díjnyertes regényt írt, miközben a rák gyógymódját kutatta és ismeretterjesztő, tudományos előadásokat tartott.
Einsteint gyermekkorában szellemileg visszamaradottnak hitték, gimnáziumi tanára úgy gondolta, nem viszi majd semmire. Mindezek ellenére Nobel-díjat kapott és a történelem egyik legnagyobb hatású fizikusává vált, aki elméleteivel alapjában változtatta meg az addigi világképet.
Tényleg megváltozna a bolygó mozgása, ha a teljes népesség egyszerre ugrana fel?
Sok csillagász véli úgy, hogy egy megmagyarázatlan energia rejtőzik a világegyetemben.
A legendás polihisztor már a 16. század elején vizsgálta a gravitációt.
A kutatók korábban nem láttak hasonló jelenséget.
Németh Zoltán, az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársának felfedezése segíthet az óriásbolygók alaposabb megértésében.
A szupernóvák egy új, különösen pusztítót típusát írták le.
A szakértők olyan módszert találtak, amellyel egyetlen nagy, igazán látványos kacsázás érhető el.
Videó mutatja meg, hogy milyen messzire lehetne elhajítani egy labdát a különböző égitesteken.
A szánnak akkora tolóerőt kellene kifejtenie, mint a NASA Apollo-programjában használt Saturn V rakétának.
A lóerő egy meglehetősen elavult, közel 250 éves mértékegység.
A szakértők egy Szomáliában feltárt, 15 tonnás meteoritot vizsgáltak.
A szakértők egy ritka, köztes tömegű fekete lyukra bukkantak.
A Mijake-események nagyjából ezerévente egyszer következnek be.
Október 3-án fiziológiai és orvostudományi, 4-én pedig fizikai kategóriában hirdettek nyertest.
Öt kutatócsoportnak ítélték oda a Breakthrough-díjat.
A kísérlet fontos előrelépés lehet a fúziós erőművek fejlesztésében.
A grafénkutatási eredményeiért Nobel-díjjal elismert Sir Konsztantyin Szergejevics Novoszelov, a Manchesteri Egyetem professzora tart előadást a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen.
A jetet egy szupermasszív fekete lyuk alakítja ki.
A szakértők az Eseményhorizont Távcső adatait elemezték.
A vizsgálatban egy magyar kutató is részt vett.
