európai unió

Minden euróövezeti ország segíteni akar Görögországon, de olyan nincs, hogy feltételek nélkül lehessen hitelhez jutni, jelentette ki Pedro Passos Coelho portugál miniszterelnök.

Tavaly az EU 28 tagországában, valamint Norvégiában és Svájcban összesen több mint 660 ezer menedékkérelmet nyújtottak be, ami az uniós szintű adatgyűjtés 2008-as megkezdése óta a legmagasabb szám, közölte az Európai Menekültügyi Támogató Hivatal.

A francia pénzügyminiszter fölszólította a görög kormányt, hogy terjessze elő javaslatait, amelyek alapján megállapodna a hitelezőkkel, mondván, a párbeszéd lehetősége továbbra is fennáll.

Nem Görögország van csődben, hanem a tőke Európája, a Juncker-Schulz féle Európa – jelentette ki a párt társelnöke.

Stiglitz a görög válságról írt, szerinte az EU és az eurozóna elvei a fő bűnösek. Hagyják békén a görögöket, üzeni.

Egy meg nem nevezett uniós vezetőnek azt mondta: arról akarja meggyőzni a választókat, hogy a tagság feladása jóval kockázatosabb lenne, mint a maradás.

Hajnalba nyúlóan tanácskoztak az uniós vezetők a migránsáradatról. 

Magyarország brüsszeli nagykövete szerint csak figyelemfelhívás volt a határkerítés bedobásának ötlete.

Semmilyen bréking nem érkezett a görög válság rendezésére irányuló tárgyalásokról. Csak tárgyalnak és tárgyalnak, aztán vagy lesz megoldás vagy jön a krach.

Elfogadhatatlannak tartja az Európai Unióba érkező menedékkérők tagállamok közötti elosztását szabályozó kvótákat a négy visegrádi ország kormányfője.

Györkös Péter, az unióhoz rendelt magyar nagykövet szerint a magyar kormány nem függesztette föl a Dublin III. szerződést.

Ciprasz kormányfő lemondását és előrehozott választásokat is belengetett a kormányszóvivő, ha az athéni parlament nem szavazza meg a hitelezőikkel kötendő megállapodást.

Az Európai Unió csodája nagyjából eddig tartott, mondta az amerikai Stratfor kutatóintézet magyar származású vezetője, aki Budapesten tartott előadást a politikai és gazdasági kihívásokról.

Az athéni kormány megállapodási javaslatai az államcsőddel fenyegető görög adósságválság ügyében „jó irányba mutatnak, egy megállapodás alapjait jelenhetik, de ez azt jelenti, hogy van még miről tárgyalni”.

Rendkívüli csúcstalálkozót tartanak ma Brüsszelben az eurózóna országainak állam-, illetve kormányfői, hogy megpróbáljanak megoldást találni az államcsőddel fenyegető görög adósságválságra.

Érvényét veszítette az európai uniós versenyhatóság márciusban hozott felfüggesztő határozata, így nincs többé akadálya annak, hogy Magyarországon ismét beszedjék a reklámadót.

A migránsokkal kapcsolatban az uniós tagállamoknak osztozni kell a felelősségen - az uniós bevándorlásról egyeztetett a francia elnök és az olasz kormányfő.

A legfrissebb közvélemény-kutatási adatok szerint a britek kétharmada azt szeretné, hogy Nagy-Britannia az Európai Unió tagja maradjon. A brit EU-tagság támogatottsága negyedszázada nem volt ilyen magas.

Az eurózóna állam- illetve kormányfőinek rendkívüli csúcstalálkozóját megelőzően újra összeül a közös pénzt használó országok pénzügyminisztereinek tanácskozása, az eurócsoport.

A New York Times is a magyar-szerb határra tervezett kerítésről ír, állítják, ez szembemegy az unió nyitott határokról szóló alapelvével.

A cél az lenne, hogy visszaszoruljon az adóelkerülés, javuljon a gazdasági környezet, hatékonyabbá és méltányosabbá váljanak az adórendszerek, és jobban támogassák a növekedést.

Óriási többhatalmi sakkjátszma fog kedden lezajlani Luxembourgban: döntést kell hoznia az EU-nak a menekültügyi kvótarendszerről, különben az olaszok minden migránst ráeresztenek Európára.

A világszervezet emberi jogi főbiztosa szerint a bevándorlók hozzájárulnak az európai gazdaság bővüléséhez. Szégyen szerinte, hogy a jólétben élő Európa semmit sem tesz értük.