A mai emberi társadalmak hatására új fajok jelenhetnek meg a Földön, és pár év alatt akár komplett evolúciós törzsfák is kialakulhatnak. Számadó Szabolcs evolúció biológussal beszélgettünk.
biológia
A membrán fontos szerepet tölthet be az agy védelmében.
Az emlékezés egyik fontos mechanizmusára bukkanhattak.
Akadnak baktériumok, amelyek a szélsőséges környezetben is képesek elboldogulni.
A medveállatkák újabb lenyűgöző képességére derült fény.
A szakértők középkorú személyektől vettek mintákat.
A dokumentumok több mint 20 éve tűntek el.
A németországi Riems szigetén egy szuperbiztonságos kutatóközpont működik.
A kérdés megválaszolásához érdemes a földi életet tanulmányozni.
A legendás hangyakutató 92 éves volt.
Emlőst fogyasztó ragadozóknál alakulnak ki a leggyakrabban daganatos betegségek, míg egyes fajok mintha rezisztensek lennének a rákra: az ezzel kapcsolatos kutatási eredmények az ember számára is fontosak.
Kifejezetten rossz a kutatói közösség kapcsolata a társadalommal, ezért lenne kulcsfontosságú a tudománykommunikáció fejlesztése. Interjú Rózsa Lajos evolúcióbiológussal, aki mesekönyvet is írt az állatrendszertanról.
A mikroszkopikus állatokat Szibéria fagyott talajában találták meg.
Legalább is ezt mondja egy friss tanulmány.
Minden emberi sejt körülbelül két méternyi DNS-t tartalmaz, ez jól látszik a 3D-s grafikán.
A kimérák az emberek körében rendkívül ritkák.
A Szegedi Tudományegyetem kutatói a világon egyedülálló új módszert dolgoztak ki az agysejtek élettani működésének vizsgálatára.
A fagy és a napfényes időszak csökkenése a növényeket is drasztikus válaszra kényszeríti, de nem kell őket félteni: számos trükköt ismernek.
A parányi izom a fülünkben található, összehúzódása jellegzetes, morajló hangot eredményez.
A „burzsoá darwinista genetika” elleni harc szellemi atyja, Trofim Gyenyiszovics Liszenko saját hírnevét rombolta le.
Az evolúciónak nincs végcélja, az öregedés pedig úgy tűnik, nem valamiféle melléktermék, hanem az evolúciós képesség fokozásának eszköze.
Szathmáry Eörs magyar kutató vezeti a csoportot.
Két víziegérfajra bukkantak Kongóban kutatók.
Nemcsak a szemszín és a magasság, hanem az ideológia vagy a hitrendszer is öröklődhet, és rengeteg változást kellene kialakítanunk az agyunkban, hogy ezek módosuljanak.
