bér

Az Aldi eladója pénztárosi, árufeltöltő és takarító munkát egyaránt végez.

Grósz Jenőt, az igazgatóság elnökét nem lehet fotózni, azt mondja, a Lidl nem róla szól. De ha kényelmetlen a munkavédelmi cipő, keresnek megoldást. Utánajártunk, hogyan is jön össze a Lidlben a 674 ezer forintos álomfizetés.

Az egyre súlyosabb munkaerőhiány egyre feljebb tornászta a kereskedelmi láncoknál a béreket.

A nők átlagban jóval kevesebb bért kapnak ugyanolyan értékű munkáért, mint férfitársaik, ezzel pedig leértékelik őket. A szakszervezet szerint a helyzet tűrhetetlen, ezért kampányt indítanak a bérkülönbség felszámolásáért.

Az élelmiszerboltok bérrangsorát a multik vezetik, és háromszoros különbség is lehet a fizetések között.

A német Verdi szakszervezet azzal gyanúsítja a vállalatot, hogy a vezetőség intézkedéseivel tudatosan és módszeresen csorbítja a munkavállalói jogokat.

Vajon igaza van-e Lázár János miniszternek, amikor az EU-ra keni az elmaradt bérfelzárkózást?

A felmérés megdöbbentő eredménye, hogy a munka világában eddig nem tevékenykedő hallgatók bő fele nem hisz saját szakmája piacképességében

Vannak még problémák az autóiparban, de az érdekvédők szerint javulnak a bérpozíciók, könnyebbek a bértárgyalások. A kényszer értékes kompromisszumokat szül.

A kisvállalkozások a korszerű elméleti tudás miatt és anyagi okokból alkalmaznak pályakezdőket.

A jövőre adható készpénz-cafeteria olcsóbb mint a bér. Cserébe a dolgozónak nem jelent ellátási alapot, ami hátrány. Az ügyeskedő munkáltatók a bér egy részét váltanák ki az új juttatással?

Már eddig is óriásiak voltak a különbségek.

Egyre többen szólalnak meg arról, hogy az oktatás minőségének drasztikus javítása és a humán tőkébe történő befektetés lehet a kiút a magyar bérszínvonal rendbe tételének egyik fontos alapfeltétele.

Egy kutatás bemutatta, hogyan viszonyulnak a mai fiatalok a pályaválasztáshoz és a karrierépítéshez, egyáltalán itthon képzelik-e el a jövőjüket és valójában milyen fizetési igényeik vannak.

Hasonlóan az év első két hónapjához, márciusban is folytatódott a bruttó bérek emelkedése.

Azonos munkáért azonos helyen azonos bért kellene fizetni, tehát az adott szektorra jellemző átlagbért, nem pedig a minimálbért.

Bezzeg Romániában többet kaphatnak a közalkalmazottak.

Évi 570 ezres béremelésre mondtak nemet a dolgozók, így megint közelebb került a sztrájk lehetősége.

A miniszter azt mondta, hogy a közszférában már nincs különbség a bérek között nemek szerint. Utánanéztünk, így van-e.

A miniszter szerint lényegében eltűnt a bérdifferencia.

Kedden tanúi lehettünk, a kormány mennyire fogékony arra ez egyébként sokak által hangoztatott kívánságra, hogy a hazai bérek zárkózzanak fel az európaiakhoz.

Mindenki szeretne munkájáért több pénzt kapni, ugyanakkor mindenki utál fizetésemelésért kuncsorogni. Mi az, amit feltétlen kerüljünk el, mert biztosan rossz érv? Kattintson, mutatjuk!