Szlovák és magyar családok ezrein ejtett sebet az 1947-es csehszlovák-magyar lakosságcsere, amivel északi szomszédunk célja magyar kisebbség felszámolása és „nemzetállam” megteremtése volt.
A II. világháborút hazánk számára lezáró Párizsi békeszerződés területi rendelkezései 1947. február 10-én visszaállították a trianoni határokat, és Pozsony környékén további három falut vettek el Magyarországtól.
A felvetésre, miszerint Wass személye körül éles politikai viták zajlanak, Pálfi kifejtette, neki nem ezzel kell foglalkoznia, hanem hogy jó filmet készítsen a történetből.
Iszonyatos emberveszteség, káosz, elvetélt békepróbálkozások, majd teljes széthullás – így ért véget az Osztrák-Magyar Monarchia számára az első világháború.
Összesen 30 millió frank értékben hamisítottak francia bankjegyeket Budapesten 1925-ben. Silány másolatok voltak, a bosszúnak szánt akció egy nevetséges hiba miatt a kezdet kezdete előtt elbukott.
December 1. keleti szomszédunk legnagyobb nemzeti ünnepe, 1918-ban ezen a napon mondta ki a gyulafehérvári román nemzetgyűlés Erdély elcsatolását. Vagy ahogy a székelyek emlékeznek kesernyés tréfával: Romániát kapcsolták Erdélyhez.
A belgrádi fegyverszünet már jelentős területek kiürítését és a magyar haderő leszerelését rendelte el 1918. november 13-án. Sajnos csak a magyarok tartották be.
Az első világháború kitörésekor még nem létezett csehszlovák állam. Sőt egy maréknyi „álmodozón” kívül senki sem gondolt arra, hogy valaha is létre fog jönni.