Az első magyar űrhajóssal a Holdra szállás 50. évfordulója kapcsán készítettek interjút.
hold
Az Apollo-program nyolc egykori asztronautája márciusban gyűlt össze egy panelbeszélgetésre.
Japán 2030-ra űrhajósokat juttatna a Holdra, a misszióba a Toyota is becsatlakozott.
Wernher von Braun a NASA egyik legfontosabb úttörője volt.
Legalább is a NASA szerint, aki rengeteg pénzzel támogat egy erre vonatkozó kutatást.
A Földön egyértelmű a válasz, de mi történne a Holdon? Az Apollo-program egy űrhajósa ezt is kipróbálta.
A NASA 2024-ben érné el ismét a Holdat.
A modul az Apollo-10 misszióban vett részt.
Egyelőre nem tudni, hogy pontosan mi rejtőzhet az égitest legnagyobb krátere alatt.
A tudományos újságíróként ismert Hédervári Péter irigyelt távcsöveire és magáncsillagvizsgálójára ma csak egy emléktábla emlékeztet.
Hat héttel a jelölése után lemondott a NASA újabb holdraszállási programjának vezetője.
A szakértők választ találhattak arra, hogy miért olyan eltérő a Hold két fele.
Szakértők egy csoportja megoldást találhatott a holdrengések rejtélyére.
Tíz éven belül elkészülne a kutatóállomás, embereket is küldenének a Holdra.
Közben 2020-ra tervezik az első űrszonda elindítását a Marsra.
Az anyag meteoritok becsapódásakor szabadult fel.
Röviddel az első leszállás kudarca után bejelentették, hogy újabb űreszközt építenek.
Egy tudományos újságíró vetette fel, hogy az égitesten hagyott ürülékből értékes mintákat lehetne venni.
Ezek a koncepciók nyertek a NASA pályázatán.
Bázist is létrehoznának a Hold felszínén, ahonnan a Marsra indulhatnak.
A különleges elnevezésű telihold kifejezetten látványos lesz.
Érdekes lépésre szánta el magát a Japán Űrügynökség.
A szakértők a helyi vízmolekulák mozgását vizsgálták.
Túl korán szállt ki a keresőóriás a holdra szállásért folyó versenyből, az egykori versenyzők közül többen jövőre indulnak a világűrbe.
