1956

Már nincs hátra egy egész hónap az emlékévből, úgyhogy azonnal cselekedni kell.

Szerinte egyesek az 1956-os forradalom évfordulóját nem ünneplésre, hanem feszültségkeltésre használják.

A magyarok nem adták meg magukat, a megszálló szovjet tankokat heves ellenállás fogadta 1956. november 4-én.

Az 1956-os forradalomnak állít emléket.

Hruscsov véleménye egy nap alatt vett 180 fokos fordulatot, Kádár pedig úgy éltette a forradalmat, hogy közben Moszkvába szökött egyezkedni.

Nagy Imre megszüntette az egypártrendszert, az államvédelmiseket pedig a Köztársaság téren utolérte a népharag.

1956-ban a kijárási tilalmat szinte a szovjet tankok bejövetelével egy időben vezették be. A szabadság rövid illúziója után, decemberre a kádári hatalom visszatért a kőkemény diktatórikus szocializmushoz. Ennek egyik legalapvetőbbnek számító eleme volt a kijárási tilalom bevezetése.

Az amerikai alkonzul közbenjárásával, titokban vettek fel egy lemezt Budapesten 1956-ban. Az akkori közreműködők csütörtökön a követség rendezvényén találkoztak.

"Nem értünk egyet azokkal, akik az elmúlt napok eseményeit sommásan ellenforradalmi, fasiszta puccskísérletnek minősítik." Nagy Imre 1956. október 28-án fogalmazott így először.

Huszonhat évvel a rendszerváltás és a pártfőtitkár halála után még mindig szorít a kádári nosztalgia. Lázár János most gyilkosnak nevezte. Jöhet a démonizálás.

Az amerikai külügy hazánkkal foglalkozó része, akiknek hatása van a magyar-amerikai kapcsolatok alakulására, mind távol maradtak a kormány szervezte megemlékezéstől, amit a múlt héten tartottak Washingtonban.

Ezért a miniszterelnök nem veheti a szájára 1956 nevét.

Facebook-oldalán néhány nap alatt 200 ezren hallgatták meg a dalt.

Cinikus magyarázatokkal legyintette le magáról az orosz diplomácia a felelősséget azért, hogy az orosz köztévében elég fura nézőpontból közelítették meg az '56-os felkelést.

De így is megsértette a párt alapszabályát.

A Kommerszantban megszólaló politológus szerint következetesen játsszák ki a „színes forradalom”-kártyát minden Moszkva-ellenes fellépéssel szemben.

Hét évvel a forradalom leverése után, 1963-ban amnesztiarendelet lépett életbe Magyarországon, ám ez közel sem jelentette azt, hogy minden politikai elítéltet szabadon engedtek.

Képek percre pontosan hatvan évvel a forradalom legvéresebb eseménye után.

Az orosz állami tévé nemrég arról értekezett, hogy a nyugati titkosszolgálatok miatt tört ki az 1956-os forradalom. A külügy lépett.

Csorba Emánuel hatvanéves fotói kivételes módon színesben mutatják meg 1956 októberének utolsó napjait.

A legvalószínűbb, hogy Ivan Alekszandrovics Szerov, a KGB elnöke személyesen adta ki a parancsot: "Sztreljaty!", azaz "Lőni!". A Kossuth téri tömeggyilkosság után megszólal Nagy Imre és Kádár János is.

Ha meg kellene nevezni a miniszterelnök szuperképességét, akkor az lenne, hogy önvédelemre képesnek tűnő, de valójában visszaütni képtelen ellenségeket talál. Az EU például nem tud vele mit kezdeni.

A magyar 1956 azt üzeni a 21. századnak, hogy a népakaraton nyugvó állami szuverenitásokból sem a népakarat, sem az állam, sem annak szuverenitása nem vonható ki.