„Aki a túlerőt nem ismeri fel, az nem hős, hanem bolond!”
1956-os forradalom és szabadságharc
A veszprémi forradalmi tanács vezetőjeként 1956 őszén Brusznyai segített Pap János megyei párttitkárnak, aki „hálából” felháborodottan követelte a kivégzését a kádári megtorlás során.
Szűk száz éve osztogatja az Év embere titulust a Time magazin, aminek címlapján szerepelt már diktátor, náci vezető, számítógép, magyar tudós, de még a Föld is. Az elismertek túlnyomó része férfi, fehér és amerikai elnök, de akadt olyan év is, amikor egy tucatnyi nőt díjaztak.
Fontos dokumentumot talált Eörsi László történész a Kádár-kor kezdetéről, ami bizonyítja: az 1956-os forradalom után hatalomra került rezsim tudatában volt annak, hogy hamis propagandát folytat. Ezt a szemléletet tükrözi a 11. osztályos tanulóknak kiadott új orosz tankönyv is.
A kádári retorika szerint '56-ban börtöntöltelékek, „horthyfasiszta” ellenforradalmárok raboltak, fosztogattak és gyilkoltak az utcákon. Mi az igazság? És lehetett volna Kádár akár a Nagy Imre-per vádlottja is? Eörsi László történésszel beszélgettünk.
Az ukrajnai háború idejében több történelmi dezinformáció is felbukkant, cikkünkben ezeket mutatjuk be.
A Kádár-rendszer az íróknak is megmutatta, hol a helyük.
A Bem térről már 200 ezres tömeg vonult Pestre, az ablakokban megjelentek a lyukas zászlók, Sztálin szobrát ledöntötték. 1956. október 23-án Budapesten kitört a forradalom.
Losonczy Géza a kommunista poklot is megjárta a forradalom előtt.
A történész tabukat döntő kötetet jelentetett meg, melyben például azt állítja, hogy az 1956 utáni perek nem nevezhetők koncepciós eljárásoknak, illetve a forradalom után kivégzettek többségnek a tevékenységét nehéz lenne morálisan egységesen értékelni.
A felkelés kezdetének hatvanötödik évfordulóján a város számos épülete öltözött piros-fehér-zöldbe.
A megtorlás részeként koncepciós per indult Brusznyai Árpád ellen 1957-ben, de Veszprém megye kommunista kiskirálya nem nyugodott bele az életfogytiglani ítéletbe.
Az '56-os forradalom leverése után a Kádár-kormány kifelé még amnesztiáról beszélt, majd december 8-án Marosán kijelentette: „mától kezdve nem tárgyalunk, mától kezdve lövünk”. És lőttek.
A pesti külső kerületek forradalma inkább vidéki jegyeket mutatott, nem véletlenül. A megtorlás 17 „külpesti srác” életét vette el.
Az ’56-os forradalom „ismeretlen” hőseinek legfőbb bűne az volt, hogy alternatívát jelentettek a kommunista vezetéssel szemben.
A kádári konszolidáció során a belügy módszerváltáson ment keresztül, a nyílt erőszakot kivették a kirakatból. Az állambiztonság új kulcsfogalma a bomlasztás lett.
A szovjet haderő 1956. november 4-én általános támadást indított Magyarország ellen.
Sebesült bajtársáért kúszott a barikád elé, amikor a szovjet tank össztüzet zúdított rá. Budapesten, 1956. novemberében.
