Szórakozás

Hitlerrel, Sztálinnal, űrhajósokkal, illetve önnel került egy listára Taylor Swift

Csóti Rebeka / 24.hu
Csóti Rebeka / 24.hu
Szűk száz éve osztogatja az Év embere titulust a Time magazin, aminek címlapján szerepelt már diktátor, náci vezető, számítógép, magyar tudós, de még a Föld is. Volt, aki 16 évesen kapta a laptól a megtisztelő jelzőt, de olyan is akadt, akinek 82 éves korában ítélték oda. Az elismertek túlnyomó része férfi, fehér és amerikai elnök, de akadt olyan év is, amikor egy tucatnyi nőt díjaztak.

December hatodikán derült ki, hogy a Time magazin idén Taylor Swift énekesnőt nevezte meg az év emberének. Az elismerést szűk száz éve osztogatja a lap, Swift a 138. (nevesíthető) ember, aki megkapja. Hogy mennyire diverz a díjazottak köre, jól mutatja, hogy az elmúlt egy évszázadban odaítélték Adolf Hitlernek, Sztálinnak, majdnem minden azóta megválasztott amerikai elnöknek, de címlapot kapott az egyik legellentmondásosabb ember, Elon Musk, illetve rajtuk kívül tudósok, űrhajósok, a személyi számítógép és – nagy eséllyel nem tud róla, de – ön is.

Úgy döntöttünk, összesítjük az 1927 óta kiosztott elismerés adatait, hogy megtudjuk, mit kell letenni az asztalra Az Év embere titulusért – úgy, hogy nem is feltétlenül ember kapja.

Legyen férfi és amerikai elnök!

A 138 díjazott háromnegyede férfi, a listán mindössze 24 nő található. Vannak azonban olyan nyertesek is, akik esetében a biológiai nem egyszerűen nem értelmezhető: huszonöt éve például a veszélyeztetett Földet díjazták, hat évvel azelőtt a személyi számítógépet, 1956-ban a magyar szabadságharcost, 2006-ban pedig a You (magyarul: te vagy ön) szócskát tette a címlapjára a Time azokra utalva, akik hozzájárultak az interneten található tartalmakhoz – ezek között nagy eséllyel tényleg ott van ön is.

Ugyancsak nehéz nemet rendelni a tavalyi nyertes Ukrajna lelke elnevezésű csoport mellé, illetve az 1966-ban díjat kapó „25 év alattiak” csapat mellé. Utóbbi kategóriának mostanában egy hangzatosabb neve van, ők a boomerek. A lap a hatvanas évek ellenkultúrájában, illetve a vietnámi háborúban betöltött szerepük miatt adta nekik az elismerést.

Gyűjtésünkből az is kiderül, hogy az elnökválasztások évében szinte esélytelen, hogy ne az Amerikai Egyesült Államok vezetője kapja az elismerést: Franklin D. Roosevelt volt az első, akit elismertek (őt háromszor is), az utána következő elnökök közül pedig egyetlen kivétellel mindenki címlapot kapott, mint az év embere. Nem járt díj Gerald Fordnak, elismerték viszont feleségét: Betty Ford 1975-ben tizenegy nőtársával lett az év embere „Az amerikai nők” kategóriában. A first lady politikailag aktív volt – elsőként volt ezzel így.

Ha már az Államok: az elismerést kapók kétharmada (90) amerikai (részben vagy egészben). A Szovjetunióban négyen lettek az év emberei: elsőként Sztálin 1939-ben, a második világháború kitörésekor, majd az ötvenes években Hruscsov, a nyolcvanas években Jurij Andropov, a Szovjetunió összeomlása előtt közvetlenül pedig Gorbacsov, akit Sztálinhoz hasonlóan kétszer díjaztak – egyszer nemcsak az év, de az évtized emberének titulálták. Négyen kerültek címlapra Kínából, illetve hárman Magyarországról.

1956-ban a magyar szabadságharcos figurája került címlapra (ami falfestésként is megtekinthető a Wesselényi utcában), 1960-ban több társával együtt Teller Ede fotóját tette borítójára a Time – abban az évben az amerikai tudósokat ismerték el. Andrew Steven Grove, születési nevén Gróf András István, magyar származású amerikai üzletember, mérnök, a félvezetőipar úttörője volt, aki 20 éves korában elmenekült a kommunisták vezette Magyarországról, és az Egyesült Államokba költözött, ott szerezte meg diplomáját. 1997-ben lett az Év embere mint az Intel vezérigazgatója.

Grafikánk paneljén egy térkép ikont talál, erre kattintva megnézheti, hogy az egyes országokból hányan lettek az év emberei. Az ábrán minden hatszög egy jelöltet takar, a jobb alsó sarokban található vezérlővel pedig tetszés szerint csoportosíthatja a 138 sokszöget.

A legfiatalabb díjazott Greta Thunberg volt, aki 2019-ben mindössze tizenhat évesen lett az év embere – megdöntve ezzel a legelső díjazott rekordját: Charles Lindbergh 1927-ben amiatt került a magazin címlapjára, mert elsőként repülte át egyedül, navigátor nélkül az Atlanti-óceánt. Mark Zuckerberg, illetve II. Erzsébet királynő mindössze egyetlen évvel voltak idősebbek – a  Facebook alapítója és az Egyesült Királyság akkor frissen megkoronázott királynője is huszonhat évesen lettek az év emberei.

A legtovább XXIII. János pápának kellett várnia: 81 éves volt, amikor az év emberének választották 1962-ben. Abban az évben önként jelentkezett közvetítőnek az USA és a Szovjetunió közötti kubai rakétaválságban, és mindkét fél elismerését kivívta. Ugyanebben az évben ő kezdeményezte a II. vatikáni zsinatot is, végül egy évvel később hunyt el.

Az év emberei közül legkorábban Gandhi született, 1869-ben.

A csoportos díjazások

A már említett amerikai tudósok (1960), illetve amerikai nők (1975) kategóriák mellett számos olyan év is volt, amikor több ember osztozott a díjon, és meg is nevezték őket. Többek között:

  • 1937-ben a kínai nacionalista politikus, hadvezér Csang Kaj-sek és felesége, Szung Mej-ling kapták az elismerést.
  • 1968-ban az Apollo 8 legénysége, akik nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy egy évvel később ember lépjen a Holdra.
  • 1972-ben Richard Nixon amerikai elnök és nemzetbiztonsági tanácsadója, Henry Kissinger, akik Kínába utaztak a békéről tárgyalni a vietnámi háború ügyében.
  • 1993-ban Jasszer Arafat, Frederik Willem de Klerk, Nelson Mandela és Jichák Rabin közösen kapták a díjat. De Klerk mint a Dél-afrikai Köztársaság elnöke felügyelte Mandela 1990-es börtönből való szabadulását. 1993-ban a páros az apartheid rendszer megszüntetéséről tárgyalt, és éppen akkor kapták meg közösen a Nobel-békedíjat. Arafat, mint a Palesztin Nemzeti Hatóság elnöke és Rabin, mint Izrael miniszterelnöke aláírta az 1993-as oslói megállapodást, az első személyes megállapodást a palesztin és az izraeli hatóságok között.
  • 2005-ben az énekes Bono, illetve a szintén filantróp Gates házaspár lettek az év emberei.
  • Tavaly pedig Zelenszkij ukrán elnök, illetve „Ukrajna lelke”.
Neil Jamieson / TIME / AFP A 2022-es Time magazin borítója, amelyen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök látható.

Az év emberei közül nyolcvanan már meghaltak, tizenhárom esetben nem határozható meg konkrét életkor (például a csoportos jelöléseknél vagy a személyi számítógépnél, illetve a Földnél), a nevesített személyek közül tehát 45-en még élnek.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik