Amikor a francia kormány elindított egy Culture Pass nevű okostelefonos alkalmazást, amely 300 euró (azaz 106 ezer forint) kulturális termékek vásárlására fordítható támogatást ad minden 18 évesnek az országban, a legtöbb fiatal nem Proust legnagyobb műveit akarta megvenni, vagy sorba állni, hogy megnézze Molière egyik darabját.
A francia tinédzserek inkább mangákat vásárolnak a pénzből a New York Times beszámolója szerint .
A támogatás és a japán képregények iránti szenvedély együttállását így foglalta össze egy fiatal a lapnak:
Ez egy nagyon jó kezdeményezés. (…) Folyamatosan fogyasztok regényeket és mangákat, és ez segít kifizetni őket.
A délkelet-franciaországi kisvárosban élő Juliette Sega a támogatás egy részét ugyanis képregényvásárlasra fordította. 40 euróból (kb. 17 ezer forintból) japán képregényeket vett, de a The Maze Runner (Az útvesztő) című disztópikus regény egyik példányára is lecsapott.
A francia sajtóban már „mangalázról” írnak, de a program elindításának elején, tavasszal még jóval kevesebb kulturális program állt rendelkezésre, mint most, és a mangák már régóta népszerűek az országban – jegyzi meg a lap tudósítása.
A képregényekre való összpontosítás azonban felfedi a Culture Pass tervezésének középpontjában rejlő finom feszültséget, amely a fiatal felhasználók számára biztosított szinte teljes szabadság – beleértve a tömegmédia megvásárlását is, amelyet már szeretnek – és a tervezők azon célja között feszül, hogy a felhasználókat a kevésbé ismert és igényesebb művészetek felé tereljék.
Ingyen pénz kultúrára
Minden 18 éves francia aktiválhatja a bérletet, és 300 eurót, azaz körülbelül 106 ezer forintot költhet el (két éven belül) az alkalmazás segítségével összesen több, mint 8 ezer helyen. A tizenévesek fizikai árukat könyvesboltokban, lemezboltokban, művészeti kellék- vagy hangszerboltokban vásárolhatnak. De a pénzből jegyet is lehet venni filmvetítésekre, színdarabokra, koncertekre vagy múzeumi kiállításokra, illetve be lehet iratkozni belőle tánc-, festő- vagy rajzórákra is.
Noël Corbin, a projektet felügyelő kulturális minisztériumi tisztviselő elmondta, hogy a program lehetővé teszi Franciaország újdonsült felnőttjei számára, hogy megkeressék a közelben található kulturálódási lehetőségeket – mivel az alkalmazás rendelkezik földrajzi helymeghatározási funkcióval is –, és arra ösztönzi őket, hogy hódoljanak kultúrának.
De a program ösztönzőket is használ arra, hogy a tizenéveseket új, nagyobb kihívást jelentő művészeti formák felé terelje – mondta –, egyfajta kurátorként, hogy „a fiatalok felfedezzék a kulturális élet lehetőségeinek birodalmát”, például különböző ajánlólistákat is összeállítottak, és kulisszák mögötti közvetítéseket is kínálnak.
Emmanuel Macron elnök, aki a kezdeményezést kampányígéreteinek egyikévé tette, a Culture Pass májusi elindítása alkalmából tartott beszédében azt mondta, hogy Franciaország „hatalmas győzelmet” arat, ha a fiatalok nem mondják többé, hogy „ez az irodalmi mű, ez a film nem nekem való”.
A kritikusok azonban azzal érvelnek, hogy az adófizetők pénzének naiv pazarlása, ha 825 ezer tinédzsert szabadjára engednek, és elvárják, hogy a legközelebbi multiplexből a művészmozikba menjenek.
A könyvárusok örülnek az intézkedésnek, de több előadóművészeti szakszervezet szerint csak az elnök egyik kampányfogása az egész a jövő évi választások előtt. És még az érintett fiatalok visszajelzései is vegyesek.
A kulturális minisztériumnál azt tervezik, hogy a középiskolások számára is bevezetik a programot, amit először tanári felügyelettel próbálhatnak ki a diákok.
