Lovász Károly nyugalmazott egyetemi tanár, Szeged közelében él egy tanyán. Szeret ott lenni, mert nyugalom van, és tud gondolkozni. Ott írta meg az Élménypedagógia című könyvének további köteteit.
Azt vette észre, hogy a diákok próbálnak „nem jelen lenni”. Testben ott vannak, de lélekben teljesen másfelé járnak, nem figyelnek. Nem érdekli őket az óra témája. Márpedig lehet úgy tanítani, hogy az a diákoknak és a pedagógusoknak is élményt nyújtson. Sőt, csak így érdemes!
Tanár-diák viszony
Több tanítványomtól is megkérdeztem, hogy szerintük érdekemben áll-e az, hogy ők boldogok legyenek? Mindenki azt felelte, hogy nem, nem áll érdekemben. Mikor visszakérdeztem, hogy szerintük akkor miért vagyok itt, rávágták, hogy az órabérért. Ez baj. Mára már nincs meg a tanárok és a diákok közötti megfelelő, kölcsönös bizalom – mondja a pedagógus.
A diákok, ha nem értenek valamit, nem mernek kérdezni, mert félnek. Félnek, hogy a tanár kihasználja a hivatali fölényének helyzetét – amit általában nem tud pedagógiailag érvényesíteni – és öntudatlanul rajtuk verik le elégedetlenségüket. Már a pedagógusok többsége sem hiszi el, hogy nincs hátsó szándék a kérdések mögött. Tele vannak az emberek előítélettel – tette hozzá.
2 hét alatt írni, olvasni
Nem a hozott elképzelésekhez kell hozzáerőltetni a valóságot. Pedig az oktatás pont ilyen. Van egy vezérlőelv és az embereket ehhez kell hozzáigazítani. A gyerekek érzik, hogy ez az elv, valahol nem jó, ezért tart ott az oktatás, ahol tart.
Hiába próbálja az ember erőszakkal, rossz jegyekkel rávenni a diákot, hogy tanuljon, ha nem érdekli, csak szenvedés lesz számára az egész. Van egy módszerem, amivel két hét alatt megtanítom a tanulókat olvasni. Iskolakezdéskor elviszem őket kirándulni, csak egy napra. Este, mikor visszaértünk én az aznapi eseményekből írok egy „tankönyvet”- meséli mosolyogva Károly.
Abban a könyvben a diákok élményeit írom le, amit a kiránduláson szereztek. Például: Pistike három gombócos fagyit is ehetett. Másnap mindenkinek kiosztom és elmondom, hogy az a tegnapi kirándulás története. Mindenkit érdekel – pláne a saját magukról szóló rész -, mert újra fel szeretnék eleveníteni az élményt. Észre sem veszik, és már meg is tanultak olvasni és szeretik is! A diákokat be kell vonni az órába, róluk is kell, hogy szóljon – emlékszik vissza a tanár úr.
Hozzá tette: a diákok emlékeznek az óráira, aki meg letanítja a kötelezőt, mint óraadó, arra nem biztos. Ezeket a fiatalokat érdekli az óra, leköti őket és odafigyelnek. Sajnos a tanárok félnek az új módszerektől.
Élménypedagógia
Az Élménypedagógia tankönyvként jelenhetett meg, így az egyik fele tudományos, a másik fele könnyebben érthető és abban a részben van a lényeg. Ha a könyv olvasása közben megértik az indító gondolatot – amit most nem árulok el -, akkor az már siker – meséli a könyvről a pedagógus.
A könyv részben arról szól, hogy miért nem érik el az emberek, amit akarnak. A megoldás a 30. oldalon található, mindössze két szó: Fogj hozzá! Ha az ember fél valamitől, nem fog neki, tart a kudarctól. De ha nem fog hozzá, továbbra is félni fog tőle. Ezt a kudarc-orientáltságot kell feloldani. A teljességélményre kell törekedni – elmélkedik a tanár úr.
Édesanyák reakciója
A legtöbb probléma gyerekkorból fakad. Nem minden édesanya fogadta tetszéssel a könyvet, mert olyan dolgokat feszegetek benne, amire ugranak – meséli Károly.
Az édesanya belső énképe nagyon fontos, mert már kihat a gyerekekre csecsemőkorban is. Ha elégedett magával, a gyerek is kiegyensúlyozottabb lesz. Az édesapák szerepe is ugyanilyen fontos, hisz így teljes a család. Sok egyedülálló anya nevelt fel nagyszerű gyereket, de egy csonka családban nevelkedett fiatal kevesebb eséllyel indul a párkapcsolatainak harmóniáját és időtartamát, tartósságát illetően. A gyerekkora kihat majd a saját családjára, nevelési stílusára is, amikor családot alapít.
Vitatkozni a szülőknek a gyermek előtt – pláne az őt érintő dolgokban – veszélyes! Egyszerű pszichológia: ilyenkor minden gyerek azt hiszi, hogy a konfliktus miatta van, hogyha ő nem lenne, nem lenne vita se – magyarázza Lovász Károly.
Ezt a felnőtteknek figyelembe kell venni és ügyelni rá. Ha a kicsi ilyeneken őrlődik, azt fel kell oldani. Ez nehéz, mert „rohanó” világban élünk, a szülők pedig darálóban vannak.
A nevelés nem más, mint az énkép kontrollja, mert nevelni csak belső békében lehet – vallja a tanár úr.
További két kötet
Az Élménypedagógiának van folytatása: az Élménynevelés és a Társas élmény. Ezek még csak kézirat formájában léteznek és a tanár úr nem is szeretné kiadni addig, míg nem talál egy neveléssel foglalkozó, hasonlóan fanatikus női pedagógust, nevelőt, aki átnézi a saját – ellenkező nemű – nézőpontjából. Mert a férfiak és a nők másként érzékelik a dolgokat, a valóságot, a világot. Ám ez a különbség nem szabad, hogy évszázados gerillaháborúként csökkentse az utódok életesélyeit.
Kísérlet
Van egy kísérletem, ami megmutatja, hogy ki mennyire van „bezárkózva” saját nárcisztikus világába, illetve mennyire képes nyitni mások felé. Egy négyzetet elvágtam 2 egyenes vonallal három felé. A feladat az, hogy a három darabból újra négyzetet rakjanak össze a játékos résztvevők. Ezt 5700 alkalommal végeztem el különböző emberekkel, és csak kettőnek sikerült teljesítenie a feladatot – meséli a tanár úr, akinek hosszú évek és érdeklődő diákok hada kellettek ahhoz, hogy megvalósítsa a kísérlet eredményeit.
Hozzátette: az emberek nem a feladatnak szeretnének megfelelni, hanem képzelt önmaguknak. Nem veszik figyelembe a feladat belső törvényeit, szabályait, minden előző kudarc-élményüket tudat alatt – önkéntelenül – beleviszik a feladatba annyira, hogy már nem is az eredeti feladattal foglalkoznak.
Az önmagamhoz való viszonyból indul minden. Meg kell találni a legnagyobb tévedését az embernek, a hibás gondolatot és azt kiküszöbölni, megoldani. Mert az egyén téves gondolatai hatnak ki a környezetére, és vissza önmagára. Ezt a hibás elképzelést nagyon nehéz megtalálni és kiküszöbölni. Ha azt mondom, hogy nem tudom megcsinálni, akkor nem is leszek rá képes. Megfelelő reális önbecsülés, önértékelés, önbizalom, önismeret után lehet csak pozitív gondolkodás – mondja a tanár úr.
Az énkép és a hormonok
Azt mindenki elfogadta, hogy ha a hormonok befolyásolják az emberi viselkedést és felelősek bizonyos dolgokért, mint például a pubertás. Én azzal egészítettem ezt ki, hogy az énkép korábban kialakul – 4 éves kor körül – és hatással van a hormonokra. A gyerekkori elképzelésem magamról meghatározza a felnőtkori hormonk működését. Ezt még senki nem mondta ki. Ezért fontos, hogy a gyerekek elegendő pozitív lelki ingert kapjnak – magyarázza a tanár úr.
Kiegészítette: az énkép a viselkedést jobban befolyásolja, mint a hormonok. Az énkép kölcsönhatásban van a hormonokkal. Ha valaki változni akar, akkor az énképén kell csiszolnia, mert ugye a hormonokon nem tud.
Az ember három énképből áll: az első aminek látja magát, a második aminek a szerettei látják, és a harmadik az a valós énképe, amilyen igazából. Minél közelebb áll az ember az utóbbihoz, annál egészégesebb – mondja a pedagógus.
Egyetemi kurzus
Családtudomány Egyetem néven futna szeptembertől és szabadon választható tantárgy lenne. A három könyv alapelvei az órák alapja. A családi életre készítené fel a fiatalokat. Egyelőre csak a megbeszélések, egyeztetések folynak a szegedi egyetemmel, még nem biztos, hogy indulhat a tanítás. A megfelelően képzett tanárok hiányoznak hozzá.
Előadás
Lovász Károly február 27-én, csütörtökön 18 órától tart előadást a Szeged-Kecskési Művelődési házban (Újvidéki utca 4). Az élménypedagógus előadásán sok kérdésre választ találhat minden érdeklődő. A belépés ingyenes.
Lovász Károly
