„Alig hiszem el, hogy az otthonunkban tudhatom azt a labdát, amellyel a Magyarország-Norvégia EB pótselejtező mérkőzést játszották. Ez egy nemzeti kincs. Boldog vagyok, hogy ott lehettem a mérkőzésen, és huszonezer társammal együtt, tizenkettedik játékosként buzdíthattam a csapatot. A lefújást követően, a játékosok megköszönték a szurkolóknak a buzdítást, a mi szektorunk előtt is megálltak. Az első sorokból valaki bekiabált: rúgják fel a meccs labdáját. Nem is álmodtam arról, hogy esetleg hozzám kerül. Többen kaptunk utána, de nálam maradt. Persze, szorítottam nagyon, vigyáztam rá…” – mesélte a Ménfőcsanakon élő Sipőczné Radics Ildikó.
A szerencsés elkapót felkutatása a kisalföld.hu érdeme.
Elmondhatatlan érzés volt, amikor a szurkolók, idős bácsik is, megkérdezték, megsimogathatják-e, megcsókolhatják-e a labdát??? Mint valami kincsre, nemzeti ereklyére néztek a korábban még pályán lévő labdára. Talán közülük az idősebbek még ott lehettek 1971. októberében a Népstadionban is, amikor négy nullára győztük le a norvégokat?
– fogalmazott Ildikó, aki amúgy nagy futballrajongó, Sopron szurkoló, ráadául gyűjtő. A Sopron LC-vel kapcsolatos legtöbb cikket kivágta és örzi, de van Kiprich Józseftől kapott dedikált Feyenoord meze, olyan labdája is van, amelyet a későbbi élvonalbeli Matáv FC labdarúgói írtak alá, de megszerezte a hajdani Győri Vasas ETO játékosoknak a kézjegyét is, akik a 1964-65-ös BEK elődöntőig meneteltek.