Sport
Budapest, 2018. június 26.
Bánki Erik, a Fidesz vezérszónoka felszólal a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló törvény módosításának általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. június 26-án.
MTI Fotó: Kovács Attila

Bánki Erik elmondta, mit akar a Fidesz a futball közvetítési jogaival

Nagy József
Nagy József

újságíró. 2018. 07. 12. 16:09

Kiskaput nyitna a parlament a meccseik közvetítésére korábban előnytelen szerződéseket kötő kluboknak.
Korábban a témában:

A Népszava szúrt ki a minap egy nehezen értelmezhető célú bekezdést a sporttörvényt (meg az egyesülési jogról és a civil szervezetek működéséről szóló jogszabályokat) fazonírozó módosítási javaslatban. A Bánki Erik jegyezte szöveg szerint sportmérkőzések:

televíziós, rádiós, internetes vagy a nyilvánossághoz történő más módon történő közvetítésével kapcsolatos szerződések hatálya 2018. szeptember 30. napjával megszűnik, és ha e napon a közvetítésekkel kapcsolatos szerződésekből eredő jogokkal a sportszervezeten vagy sportszövetségen kívül más személy vagy szervezet rendelkezik, akkor a közvetítéssel kapcsolatos jogok 2018. szeptember 30. napján kártalanítás ellenében a törvény erejénél fogva a sportszervezetre szállnak vissza.

A napilap szerint az akció célja az MTVA által egészen a 2020/2021-es idényig felvásárolt tévés közvetítési jogok visszajuttatása a klubokhoz; az akció nagy vesztese pedig a pusztán az MLSZ-nek évadonként 3,76 milliárd forintot fizető köztévé lehet.

A Népszava arra jutott, hogy „Orbán Viktor elégedetlen a Fidesz-közeli média működésével, ezért akár még a nyáron jelentős átszervezések jöhetnek, Andy Vajnától elvehetik a TV2-t, a Borsot és a Kisalföld valamint a Délmagyarország című megyei napilapokat és ezek is Mészáros Lőrinc érdekeltségébe kerülhetnek… Jelenleg Andy Vajnáé a Spíler Tévé nevű sportcsatorna, de ha esetleg ezt is viszi Mészáros Lőrinc, vagy valaki más bizalmi ember, a törvény könnyen lehet, hogy annak készíti elő a terepet, hogy a magyar foci közvetítésének joga átkerülhessen az új tulajdonoshoz”.

A 24.hu kérdésére a módosítót benyújtó Bánki Erik légből kapottnak nevezte a Népszava magyarázatát.

Budapest, 2018. június 27.
Bánki Erik fideszes képviselő felszólal a 2019. évi központi költségvetés általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. június 27-én. Körülötte frakciótársai, Héjj Dávid Ádám, Simon Miklós, Kovács Sándor és Hoppál Péter (b-j).
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Fotó: Koszticsák Szilárd /MTI

A nem mellesleg az Országgyűlés gazdasági bizottságát elnöklő képviselő felidézte, hogy a nemzetközi kupameccsek közvetítési jogát csupán a főtáblás futballmérkőzések esetében tartotta meg magának az UEFA, a selejtezős összecsapások (a magyar csapatok lényegében csak ezen a szinten érdekeltek) közvetítési jogával maguk a klubok rendelkeznek.

E jogokat az utóbbi öt-tíz évben számos klub sok évre előre eladta egy-egy cégnek. Bánki azt mondja:

Vannak rosszul kötött szerződések és olyanok is, melyeket jó szándékúan kötött egyik-másik klubvezetés, csak időközben rengeteget nőtt a közvetítési jog értéke. Adott aktuális klubvezetésnek lehetett az az érdeke, hogy az ő megbízatási idejére essen egy nagy bevétel, abból felmutathassa, milyen jó srác, az meg nem érdekelte, hogy későbbi vezetések alatt mi lesz az egyesülettel.

Konkrét példát, „felelőtlen” klubot, klubvezetőt a politikus nem kívánt megnevezni.

Bánki Erik szerint a közvetítési jogok „világszerte brutális értéknövekedésen mentek keresztül”:

Egyre több a pénz a sportban, különösen a futballban, tíz év alatt két-háromszoros a bővülés, amit jól példáz, hogy kilenc éve óriási szenzáció volt, hogy Ronaldóért százmillió eurót fizetett a Real Madrid, tavaly Neymar váltásakor 225 millió eurót utalt a PSG. Ennek megfelelően duzzadt a közvetítési jogok értéke még a nyugatinál lényegesen kisebb magyar sportpiacon is.

(A módosítás más sportágakra is vonatkozik, de azokban elenyésző összegről van szó.)

Bánki Eriktől tudjuk, a Fidesz-frakcióban több éve téma, hogy törvényhozással kéne segíteni fölülírni ezeket a magánjogi szerződéseket.

„A képviselőcsoportban elég sok sportszövetségnek, klubnak ül vezetője, elnökségi tagja, ők nyomják a sportlobbit, nem új keletű dolog ez, csak most érett be” – így Bánki.

A módosító javaslat fölveti, milyen alapon kotorászik jogszerű magánszerződésekben a törvényhozás.

Bánki válasza:

Méltányolható ez a fenntartás. Pont ezért szerepel a törvényjavaslatban egy bekezdés, miszerint a cégek december végéig kártérítést kérhetnek a kluboktól. A klubok pedig ennek fényében eldönthetik majd, élnek-e egyáltalán a szerződésbontás lehetőségével, hajlandóak-e kártérítést fizetni.

Kérdeztük Bánki Eriket, mi a biztosíték arra, hogy pár év múlva, ha éppen megint olyanja lesz a politikának, nem annullálja a leendő új szerződéseket is. „A biztosíték az, hogy akik ilyen szerződéseket kötöttek, ma már nincsenek pozícióban.”

Kérdés továbbá, hogy a cégek milyen összegű kártérítésben reménykedhetnek, s kérdés az is, hogy aki ehhez az eszközhöz nyúl, számolnia kell-e a kormány rosszallásával. Előbbire a képviselő nem tudja a választ, utóbbi félelmet indokolatlannak találja.

Kiemelt kép: Kovács Attila / MTI

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Budapest, 2011. október 3.
Ipari alpinisták dolgoznak a Petőfi híd budai hídfőjénél található Zöld Pardon egyik bejáratának bontásán. Az újbudai önkormányzat képviselő-testülete lakossági panaszokra hivatkozva döntött úgy, hogy nem hosszabbítja meg a Zöld Pardon október 31-én lejáró közterület használati szerződését, ezzel 13 éves működés után jelenlegi helyén bezárásra ítélte a szórakozóhelyet. A Zöld Pardonnak október 31-ig kell elhagynia a Goldmann György teret.
MTI Fotó: Kallos Bea
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.