Sport

A kajakos doppingügy azért felvet egy-két kérdést

Például azt, tényleg nem lehet koksz nélkül eredményt elérni? Horváth Bence esete azt sugallja, ezek szerint nem.

Horváth Bencét a héten azért fosztották meg a tavaly a racicei világbajnokságon, majd a plovdivi Európa-bajnokságon nyert 200 egyes ezüstérmeitől, mert szervezetében tavaly június 12-én, egy versenyen kívüli ellenőrzésen doppingszert, szintetikus EPO-t találtak.

A szokásosnál súlyosabb, négyéves büntetést kapott, minden juttatást megvonnak tőle, mert visszaeső. 1992. augusztus elsején született, 29 éves lesz, amikor visszatérhet. Ha egyáltalán visszatér.

Horváthot és Szomolányi Mátét ugyanis tavaly év végén a Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ) Fegyelmi Bizottsága felmentette egy korábbi, még a riói olimpia előtt indult ügyben. A két versenyző jogilag nem követett el doppingvétséget – a szervezetükben mért doppingszer mértéke nem haladta meg a megengedett szintet -, de szervezetükben megállapíthatóan atipikus szert, szintetikus növekedési hormont találtak – ezt erősítette meg az újabb vizsgálat is -, ezért bár kvalifikálták magukat, nem utazhattak az ötkarikás játékokra.

Hogy bukhatott le Horváth?

Tudni kell, hogy a Magyar Kajak-kenu Szövetség az egyetlen, amely nemcsak mantrázza a zéró toleranciát, hanem tesz is érte.

A szövetség saját költségvetéséből egyedül annyit költ doppingvizsgálatra, mint az összes többi magyar sportág együttvéve.

Ezért bukott meg mindkét alkalommal Horváth, akinek akkor is és most is az úgynevezett biológiai útlevelében találtak az ellenőrök eltérést. A kérdéses vizsgálat szintetikus EPO-ra utaló adatot jelzett Horváth mintájában, így a gyanú alapján több korábbi mintáját is megvizsgálta a MACS.

Rendkívül költséges volta miatt egy szimpla dopping­vizsgálat során nem keresnek rá az orvosok kifejezetten az EPO-ra, lévén ez is és a szintetikus növekedési hormon is speciális eljárást igényel a mintavételt követően.

A Magyar Kajak-kenu Szövetség ráfordított költsége, a zéró tolerancia tényleges betartatásának szándéka azonban lehetőséget nyújt arra, hogy a szövetség gyanú esetén elvégeztesse ezeket a vizsgálatokat.

Ha más magyar sportszövetségek is így tennének, nincs kétség, ott is jelentősen megnőne a pozitív esetek száma.

A két kajakos ügyvédek segítségével bizonygatta az igazát, 50 milliós perrel fenyegette meg a szövetséget, mondván jogszerűtlen volt az olimpiai indulástól való kizárás, de aztán elálltak a pertől, mert rájöttek, nincs igazuk, nem nyerhetnek.

Horváth most kirobbant újabb doppingesete azt bizonyítja, nem hatott a figyelmeztetés, sőt, a versenyző még az ellene folyó eljárás alatt is doppingolt, csak éppen más szert használt.

A kajakos természetesen nem ismerte el a szer használatát, de magyarázattal sem tudott szolgálni arra vonatkozóan, a szer hogyan került a szervezetébe.

Dr. Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping csoport vezetőjének erre az a válasza, hogy a vizsgálatok egyértelműen kimutatták a szer használatát, és mivel a szintetikus EPO jobbára intravénásan juthat be a szervezetbe, elképzelhetetlen, hogy véletlenül került bele a versenyző doppingmintájába.

Szóval furcsa ez az ügy, ami tényleg felvet egy-két kérdést. Például azt, tényleg nem lehet dopping nélkül az élvonalba jutni, hosszabb távon ott maradni? Horváth Bence esete, aki bár nem ismerte be tettét, mégis azt a választ sugallja, nem.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik